A legtöbb pártban már akad magyar politikus

Míg a rendszerváltás utáni első két évtizedben alapvetésként lehetett kezelni, hogy a magyar nemzetiségű szavazók magyar pártra adják le a voksukat a választáson, ez a trend az elmúlt öt évben rohamosan megváltozott – köszönhetően többek között annak is, hogy a Híd eltűnt a párttérképről, a választóit pedig tömegesen nem tudta megszólítani a Magyar Szövetség jogelődje. A Focus közvélemény-kutató ügynökség felmérései szerint a szlovákiai magyar választók nagyjából 60 százaléka szavazna etnikai pártra, de ezeket a számokat óvatosan kell értékelni: a Magyar Szövetség támogatásából kiszámított minta szerint 40 és 65 százalék között is változott az elmúlt két évben. A kis magyar minta miatt a szlovák pártok támogatottsága is bizonytalan, a legtöbb eláramló szavazó – mintegy a magyarok ötöde – a Smer, a Hlas és az SNS között ingadozik, míg az ellenzéki választók összesített aránya az elnagyolt becslések szerint 15 százalék körül mozog.

Baki Attila és Gyurovszky László az elmúlt választások trendjeit elemezve hasonló következtetésekre jut: a szerzőpáros a „Kényszer hatása alatt” című kötetében foglalkozik a trendekkel. Eszerint a magyar pártok a 2023-as választáson a magyar nemzetiségű szavazók voksainak 56 százaléját gyűjtötték be, 37 százalékuk pedig szlovák pártokra szavazott.

 Amennyiben a közállapotok stagnálnak, elmondható, hogy a szlovák pártok több, mint százezer lehetséges szavazóból próbálhatnak meríteni, ami – a részvételi arány függvényében – nagyjából az összes választó három százaléka. Ez már elég jelentős tömeg ahhoz, hogy személyre szabott ajánlatot adjanak a választóknak.

Kormányoldal: az üzenetben bízva

Míg az SNS célpontjai kimondottan a szlovák nemzetiségű választók, a Smer és a Hlas is rendelkezik jelenléttel délen: a két párt különösen erős a legnehezebb gazdasági helyzetben levő régiókban – így Közép-Szlovákia déli részében is átlagon felül teljesítenek, miközben a kimondottan magyar választópolgárokra szabott üzeneteket elhanyagolják. Vezető, hangsúlyosan magyar nemzetiségű személyisége azonban egyik pártnak sincs.

A Smer legfontosabb pozíciót betöltő politikusa, aki magyar gyökerekkel is rendelkezik, Judita Laššáková EP-képviselő. Nem a párton belüli szamárlétrát járta végig, alternatív rádiós személyiségként került az európai parlamenti listára, korábban a most épp SNS-listán parlamentbe kerülő Miroslav Radačovský, majd Járóka Lívia (Fidesz) EP-képviselő asszisztenseként ténykedett Brüsszelben. 

Anyai oldalról magyar gyökerekkel rendelkezik, de viszonylag ritkán nyilatkozik magyarul – és akkor is jellemzően nem magyar vonatkozású ügyekben. A Smer parlamenti képviselőcsoportjában nem akadnak magyarok, Zuzana Matejičková Patról, Ivan Hazucha pedig Rimaszombatból került a törvényhozásba.

A parlamentben a legismertebb szlovákiai magyar kormánypárti képviselő a Hlas frakciójában ül: Vlček Erik visszavonult négyszeres olimpiai érmes kajakozóként választotta a politikai karriert. A Komárom-környéki ügyek felkarolásában viszonylag aktív, nemzetiségi ügyekben azonban nem. Szintén a Hlas listáján található Branislav Becík nyitrai megyefőnök és udvardi polgármester, aki azonban szlovák nemzetiségű.

Ellenzék: nagy neveket igazolva

Bár a szlovákiai magyar választók körében a szlovák ellenzéki pártok kevésbé népszerűek, mint a kormánypártok, ezen a térfélen kötöttek ki az országos szinten is ismertté vált politikusok és közéleti személyiségek.

A legerősebb ellenzéki pártnak számító Progresszív Szlovákia egyik legismertebb arcának Szlovákia első magyar nemzetiségű miniszterelnöke, a komáromi Ódor Lajos számít. A korábbi ügyvezető kormányt irányító, közgazdászként kinevezett Ódor párton kívüliként került fel a PS EP-listájára azóta azonban nyilvánvalóvá vált, hogy hosszú távon is marad a politikában és húzónévként számolnak vele.

A párt EP-listájára egy másik magyar nemzetiségű jelölt, Váradi Krisztián is felkerült. A parlamenti frakcióban megtalálni azt a Martin Dubécit, aki anyai ágról magyar származású és korábban több kisebbségi üggyel is foglalkozott. A Magyar Szövetség jelöltlistájára fel- majd lekerülő, végül a Szlovákia Mozgalomnál induló, roma származású Tankó Vilmos (Viliam Tankó) szintén a PS frakciójába ült ált. Míg a képviselők terén más pártokhoz képest meglehetősen népes a magyar képviselet, a PS deklaráltan kisebbségi problémákkal foglalkozó magyar platformja – amely 2019-ben alakult – inaktív.

A Szabadság és Szolidaritás a hetekben „igazolt” egy magyar politikust a korábban a Demokratáknál aktív Hamran István volt rendőrfőkapitány személyében, aki vélhetően a párt egyik központi arca lesz a következő időszakban (hacsak Richard Sulík nem tér vissza a politikába, mert akkor állítása szerint távozik a párttól). Simon Zsolt, a Fórummá átkeresztelt Magyar Fórum elnöke szintén együttműködik a liberálisokkal, valamint a frakcióban ül a kisebbségi témákkal hangsúlyosan foglalkozó, de szlovák nemzetiségű Ondrej Dostál is.

Míg a KDH-ban – hagyományos módon – nincs magyar nemzetiségű képviselő, a Szlovákia Mozgalom frakciójában politizál a hivatalosan a NOVA pártot képviselő Grendel Gábor. Grendel a képviselőcsoport egyik legláthatóbb politikusa, az üzeneteit pedig célzatosan a magyar választók számára magyarul is megfogalmazza.

A számokból is látszik, hogy magyar parlamenti párt híján mindössze néhány magyar nemzetiségű képviselő ül a parlamentben. Az arány vélhetően később sem fog jelentősen megváltozni, a közvélemény-kutatásokban jól szereplő szélsőséges Republika listáján esetleg feltűnhet Jozef Šimko rimaszombati polgármester, míg a Demokraták elveszítették a párt „magyar hangjának” számító Hamran Istvánt.