A legsikeresebb üzletasszonyok vallomásai

Elmondásuk szerint „Az ötlet a Top 100 után könnyen jött: állítsuk össze a sikeres üzletasszonyok listáját is! A megvalósítás már kicsit nehezebben ment: mert mi is a siker mostanában? Árbevétel? Ismertség? Sok ember foglalkoztatása? Vagy nagy-nagy profit? Esetleg egy zseniális ötlet megvalósítása? Vagy mindez együtt? És hogyan hasonlítsuk össze a különböző területeken dolgozók teljesítményét? A menedzsert a tulajdonossal? A kereskedőt a gyártóval? Hányan kerüljenek a listára, és kik?

Szempontjaikat hosszas gondolkodás után a következőkképpen határozták meg: Az üzletasszony mekkora cég vezetője vagy tulajdonosa? Mióta vezeti a társaságot? A cég honnan hová jutott irányítása alatt (árbevétel, forgalom növekedése, nyereség alakulása, foglalkoztatottak száma? A tevékenység színtere, jellemzői (ágazat, konkurencia). A sikert egyedül vagy férjével közösen érte el? Egyéb speciális szempontok (hírnév, egyedi ötlet).

A cégtulajdonosok és menedzserek közül tizet-tizet válogattak ki. A többi harminc menedzser különféle pályán lett sikeres, és bár a haszon nem mindenhol kiugró, de éltek az adott lehetőséggel, vállalkozásuk felfelé ível

A legsikeresebb üzletasszonyok körében kutatást végeztek a szerkesztők, egy adatlap kitöltésére kérték őket, amelyben a siker titkát, valamint a siker árát, és a női szerep és a karrier összeegyeztetésének kérdését is feltették.

Minden válaszadó üzletasszony személyes képességeinek tudta be a sikerét, amely a szerkesztők szerint nem okozott meglepetést, számomra a téma eddigi kutatása során szerzett tapasztalataim alapján azonban bizony meglepő, mert a sikeres nők gyakran válaszolják, hogy sikerüket a szerencsének és a férfiak segítségének köszönhetik. Ez bizonyos alibizmust mutat, hiszen a nő csupán akkor lehet sikeres, ha egyúttal házitündér is, és mivel a női karrier még mindig nem természetesen elfogadott, ezt szerénységgel kompenzálják, próbálják kicsinyíteni sikerüket. Ebben az esetben viszont szerencsére más a helyzet, a nők vállalták a sikert.

A válaszadók 18 százaléka elismerte, élt azzal, hogy nő, tehát felhasználta a női praktikákat, de inkább beosztottainál, nem a főnökénél.

Négyszer többen kedvelik inkább a női, mint a férfi munkatársakat, elsősorban azért, mert szerintük egy nő bizonyos helyzeteket nagyobb beleérzéssel kezel, több apróságra is odafigyel. Ha nő a tárgyalópartner, akkor nyugodtabban, higgadtabban születhetnek megoldások. Sokkal alaposabban készülnek fel, sőt az apróbb, ám annál meghatározóbb részletekre is odafigyelnek. Sokkal gyakorlatiasabbak, s nem hagyják magukat eltéríteni taktikai, hatalmi játékokkal.

A sikernek azonban ára is van, amelyet a nők bizony keményen megfizetnek, gyakran szétesett párkapcsolatokkal, barátaik elvesztésével, meg nem értettséggel, állandó lelkiismeretfurdalással amiatt, hogy nem lehetnek annyit együtt családjukkal, amennyit szeretnének.

A válaszadók hetven százalékának van férje, igaz, harminc százalékuk már legalább egyszer elvált. Barátaikat nem váltogatják gyakran, és egészséges életmódot élnek, amikor csak tehetik, sportolnak, törődnek az egészéges táplálkozással, 48 százalékuk vezet háztartást, 70 százalékuk takarítónőt alkalmaz, 12 százalékuk házvezetőnőt alkalmaz.

Annak ellenére, hogy a legsikeresebbek közé tartoznak Magyarországon, s nem kényszerülnek feltétlenül arra, hogy házimunkát végezzenek, a nők munka után még négy órát dolgoznak otthon. A szerkesztők Nagy Beáta szociológus egyik tanulmányából idéznek: „A férfi menedzser karrierje többnyire több ember együttes munkálkodásának az eredménye. A női karrierek legfőbb akadályának általában a nők vállára háruló többes terhet tekintik, azazhogy a keresőtevékenységen túl a feleség, az anya szerepét is be kell tölteni, s természetesen a házimunkát is el kell végezni.”

ĺgy a csúcsra csak az igazán erős személyiségek jutnak fel, és sikerük ára néha partnerük elvesztése is.

A középvezetői szintig viszonylag sokan eljutnak, de a csúcsvezetők között a 70-es évek óta az arányuk nem változott. Akik a rendszerváltás után kezdtek, éppen most ütköztek bele a szociológiában híres üvegplafonba., amely a vállalati hierarchiában érthetetlen okokból elakadt nők felett van. Mire arra kerülne a sor, hogy bekerüljenek a csúcsvezetésbe, valahogy mégsem őket választják. A jelen idők trendje, hogy a vállalatoknál az übegplafonba ütköző nők felmondanak és saját vállalkozást alapítanak. Ők már profik, pénzügyileg és menedzsmentügyekben képzettek.”

És most a teljesség igénye nélkül néhány kiragadott név a sorból: Hardy Ilona, a tőzsde nagyaszszonya, Szalay Dorottya, az UPC Magyarország kft. vezérigazgató-helyettese, Bódáné Cseh Erzsébet, a tokodi üveggyár tulajdonosa, Zoób Kati divattervező, S. hegyi Lucia divattervező iparművész, Takács Ildikó, a reklám-világszövetség alelnöke, Gór Nagy Mária menedzser, producer, Pataki Ági, producer, Király Júlia, a namzetközi bankárképző központ vezérigazgatója, Horváth Rozi, fűszerkirálynő, Fenyő Márta, a Bioptron lámpa feltalálója, s a sikeres külföldi magyar nők sem maradtak ki, a hazaiakat Csekes Erika a Világi-Csekes-Drgonec ügyvédi iroda társtulajdonosa képviseli. (bol)