A lakosság többsége szerint alapjában véve nem zárunk rossz évet

Pozsony. Ellentmondásos év – tömören így jellemezhető a 2004-es esztendő. Egyrészt koalíciós válságok, viták, feszültségek jellemzik az óévet, a kormánypártok folyamatosan veszítettek népszerűségükből, másrészt jelentős politikai sikereket ért el az ország. Beléptünk az Európai Unióba, megkezdődtek a legfontosabb reformok – értékelte az elmúlt időszakot Öllős László. A politológus véleményét osztja a polgárok nagy része is.

A FOCUS ügynökség legutóbbi felmérése szerint 2004-ben jelentősen csökkent a borúlátók száma: egyre kevesebb embernek van „katasztrófahangulata.” Az IVO társadalomkutató intézet szerint egyre többen hisznek abban, hogy Szlovákia helyes útra lépett. Míg 2003 végén a pesszimisták és az optimisták aránya 66:29 volt, addig 2004 végén ez az arány már 48:46. Öllős László úgy véli, ez összefügg a reformokkal, melyek kedvező hatását az emberek lassan kezdik érezni. „Az életszínvonal stabilizálódott, és 2005-ben remélhetőleg javulni is fog. A polgárok megszokták a piacgazdasági viszonyokat, és van néhány valóban reménykeltő dolog. Bízom benne, hamarosan kijutunk abból a gödörből, melybe a rendszerváltás után az ország jutott” – fejtette ki érdeklődésünkre a politológus.

Pavol Hrušovský házelnök úgy véli, a parlament az egyik legnehezebb évet tudja maga mögött, hiszen a kormány elveszítette többségét, így a parlamenti munka rendkívül bonyolult volt. Öllős szerint a koalíció – a kisebbségi kormányzás ellenére – stabilnak mondható, mivel a független képviselők folyamatosan támogatják a legfontosabb törvényjavaslatokat, illetve nem engedik megbuktatni a minisztereket és a kabinetet. Igaz, emiatt felmerült a gyanú: szavazatvásárlás folyik a törvényhozásban, ám a politológus szerint ez is benne van a pakliban. „Ha a kormány talpon akar maradni, akkor vagy bevon még egy koalíciós partnert, vagy megpróbál a függetlenekre, esetleg a HZDS-re támaszkodni. Ennek megvan az ára – magyarázta Öllős, aki ennek ellenére nem hiszi, hogy 2004 a köpönyegforgatás éve volt. – Inkább stratégiai váltásról beszélnék. A Vladimír Mečiar pártjával való együttműködés nyilvánvalóan megterheli a koalíciót, ugyanakkor ha a lehetőségeket vizsgáljuk, akkor látjuk: a kabinet a kommunistákkal nem szövetkezhet, a Smer ilyesmire nem hajlandó, vagyis marad a HZDS.”

Bugár Béla, az MKP elnöke szerint a következő kormányból már nem lehet kihagyni a HZDS-t vagy a Smert. A közvélemény-kutatások alapján úgy tűnik, ha most lennének a választások, akkor egyetlen jelenlegi kormánypárt nélkül sem lenne meg a parlamenti többség, Öllős szerint is szükség lenne az MKP-ra. Bugár elképzelhetőnek tartja, hogy pártja legközelebb már ellenzékbe szorul. Ez esetben a pártnak több ideje lesz saját belügyeire összpontosítani. A politológus úgy véli, a kettő nem zárja ki egymást. „A pártegyesülés után különféle érdekcsoportok alakultak ki elsősorban regionális szinten, s ezek csatáznak egymással. Mivel egy párt van, amely Dél-Szlovákiában domináns szerepet játszik, az érdekcsoportok választások útján nem küzdhetnek meg, ezért a belső mechanizmusokat használják ki egymás háttérbe szorítására. El kellene töprengeni azon, a jövőben ez a probléma hogyan oldható meg a párt szerkezeti struktúrájának olyan jellegű átgondolásával, hogy ezen elkerülhetetlen összecsapások nyíltabbá váljanak” – tette hozzá a politológus. (sza, s)