LAJOS P. JÁNOSPozsony. A szlovákok a történelmükre a legbüszkébbek, derül ki az SAV Szociológiai Intézete számára tavaly készített felmérésből, amelynek eredményeit a héten tették közzé. A történelem azonban jobbára a 20. századra korlátozódik.
A lakosság nagy része a szlovák történelemre a legbüszkébb
![](/sites/default/files/styles/image_16_10_w400/public/lead_image/ujszo_1425677240713_19.jpg.webp?itok=Brspx_xT)
LAJOS P. JÁNOS
Pozsony. A szlovákok a történelmükre a legbüszkébbek, derül ki az SAV Szociológiai Intézete számára tavaly készített felmérésből, amelynek eredményeit a héten tették közzé. A történelem azonban jobbára a 20. századra korlátozódik. „A szlovákok általános történelemtudata azonban nem nagyon fejlett, gyakran gondot okoz számukra, hogy magukénak vallják a történelmi Magyarország eseményeit” – állítja Vladimír Krivý, az intézet munkatársa. Egy korábbi, 2003-as felmérés alapján a szlovákok a legbüszkébbek Csehszlovákia 1918-as létrejöttére, majd Szlovákia 1993-as létrehozására, 1989 novemberére és az 1944-es szlovák nemzeti felkelésre. Krivý szerint a szlovákiai magyarok történelemszemlélete eltérést mutat. „Nincs azonban nagy eltérés minden történelmi esemény tekintetében” – állítja Krivý.
A történelem után
a sportolók
A büszkeségi listán 2004-hez képest egy hellyel hátrább csúsztak a szlovák sportolók, igaz, 1994-hez képest még így is egy pozícióval előbb állnak, megelőzve a szlovák művészetet és irodalmat. „A sportolók megítélése a nemzeti büszkeség fontos eleme, de jelentős ingadozást mutat, minden bizonnyal a népszerű sportokban mutatott nemzetközi eredmények fényében” – állítja a szociológus. A 2004-es jó eredményt minden bizonnyal a hokiválogatott jó szereplése is befolyásolta, amely a 2000-es évek elején jól teljesített a világbajnokságokon.
Amivel nem büszkélkedünk
A legkevésbé büszke Szlovákia lakossága a társadalombiztosítási rendszerre, 41,8 százalék vélte úgy tavaly, hogy ezzel egyáltalán nem lehet dicsekedni. Elemzők szerint azonban az ország gazdasági eredményeihez képest a szociális rendszer – beleértve a nyugdíjakat, a szociális támogatásokat és az egészségügyet is – nem teljesít rosszul, legalábbis nem nagyon lógunk ki az uniós átlagból. Nem tölti el büszkeséggel a lakosságot az ország gazdasági teljesítménye sem, mindössze 4,1 százalék dicsekedne vele, 26 százalék viszont legszívesebben letagadná. Erre is érvényes azonban az, ami a társadalombiztosítási rendszerre: a volt szocialista országok közül a jobban teljesítők közé tartozunk, és fokozatosan közelítünk az uniós átlaghoz. Az egy főre jutó GDP tekintetében már Csehország szintjén állunk, és Magyarországot már megelőztük.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.