A külügyi bizottság várhatóan elutasítja a Krím bekebelezésének legitimálását

A nyilatkozat szövege a TASR birtokában van. Eszerint a bizottság támogatja a külügyminisztérium állásfoglalását, amely összhangban van az EU-tagállamok és a NATO közös álláspontjával. „Ennek értelmében egyik résztvevő fél sem ismeri el a 2014 márciusában tartott, illegális krími népszavazás eredményét. A félsziget hozzácsatolása az Oroszországi Föderációhoz megsértette a nemzetközi jog alapelveit, valamint Ukrajna szuverenitását és területi integritását” – áll az állásfoglalásban.

A dokumentum szerzői leszögezik, hogy Szlovákia a Krímet továbbra is ukrajnai területnek tekinti az ország nemzetközileg elismert határain belül. A külügyi bizottság ezért elutasít minden olyan megnyilvánulást, amely legitimálja a Krím megszállását és bekebelezését. Ide sorolják a szlovák köztisztviselők látogatását is a félszigeten, az ukrán hatóságok engedélye nélkül.

Marček az elutazása előtt azt állította, hogy néhány vállalkozó, valamint koalíciós képviselők is vele tartanak a Krím-félszigetre. Végül azonban ő volt az egyedüli politikus, aki megjelent a repülőtéren. A pár napos utazás célja elmondása szerint az, hogy megismerkedjen a krími helyzettel és megnézze „az ottani lakosok emberi jogainak állítólagos megsértését”.

A képviselő a területet Oroszországhoz tartozónak tekinti annak ellenére is, hogy Szlovákia az annexiót hivatalosan a nemzetközi jog megsértéseként kezeli. „Ez a terület a kezdetektől fogva Oroszországhoz tartozott. Nyikita Hruscsov adományozta Ukrajnának, de ez nem jelenti azt, hogy joga van igényt formálni rá. 2017 novemberében Kijevben jártam megfigyelőként, beszéltem az ottani emberekkel és láttam a parlament előtt a tüntetők sátortáborát. A kijevi polgárok azt kérdezték tőlem: nem látjuk, mi folyik Ukrajnában, milyen rezsimben élnek, hogy megsértik a jogaikat és nincs szólásszabadság?” – fejtette ki korábban Marček, aki szerint az emberi jogokat nem a Krím-félszigeten, hanem Ukrajnában sértik meg.

A tervezett krími utazást a szlovákiai ukrán nagykövet, Jurij Muška is bírálta. „Nem örülök a döntésüknek. Azok, akik elfogadják a megszálló kormány meghívását, megsértik az ukrán törvényeket. Az ukrán fél reagálni fog, azt gondolom, hogy ki fogják őket tiltani Ukrajna területéről” – jelentette ki Muška, aki levélben kérte a szlovák pártoktól, hogy beszéljék le a képviselőiket erről a lépésről.

A nagykövet kijelentését később Andrej Danko (SNS), a parlament elnöke bírálta. Felszólította Muškát, hogy ne nyilatkozzon a parlamenti képviselők magánútjaival kapcsolatban. Danko szerint a kijelentései összeférhetetlenek a nagyköveti felhatalmazásával.

„A képviselőknek megvan a jogi és a társadalmi státuszuk. Szlovákia szuverén és demokratikus állam. Ha bármelyik állampolgár, nem beszélve egy parlamenti képviselőről, úgy dönt, hogy valahová elutazik, egy nagykövet sem fogja megmondani neki, hogy mehet-e oda vagy sem” – reagált Muška szavaira a házelnök.

A koalíciós Most-Híd párt ellenben sajtónyilatkozatban ítélte el a tervezett krími látogatást. „Ők nem magánszemélyek, hanem az ország képviselői. Még a szabadidejükben is. A nemzetközi jog szerint a Krím ukrajnai terület, és ezt a tényt az EU és a NATO is elfogadja, akárcsak Szlovákia hivatalos külpolitikai irányvonala. Szlovákia nem fogadta el a Krím-félsziget orosz annektálását, és a félszigetet Ukrajna részének tekinti. A képviselőknek ehhez mérten kellene viselkedniük. Az ország és annak képviselőinek a szuverenitását egy demokráciában egyebek mellett az egyezmények tiszteletben tartása bizonyítja” – áll a nyilatkozatban.

A szlovák külügyminisztérium nemrég ismét hangsúlyozta, hogy nem ismeri el a 2014 márciusában tartott, illegális krími népszavazás eredményét, és hogy a Szlovák Köztársaság továbbra is ukrajnai területnek tekinti a Krímet. „A félsziget hozzácsatolása az Oroszországi Föderációhoz megsértette a nemzetközi jog alapelveit, valamint Ukrajna szuverenitását és területi integritását” – áll a tárca állásfoglalásában.