A községek veszik át az iskolákat

Sajnos, nem várhatjuk, hogy a hatáskörök átruházása következtében több pénz jut majd a közoktatásraSomogyi Tibor felvétele Milyen előnyökkel jár a változás és milyen új feladatokat ró az önkormányzatokra?

A törvény lehetővé teszi, hogy az oktatás területén elinduljon a decentralizáció. Az önkormányzat iskolafenntartóvá válik és hatékonyabban szólhat bele az iskola életébe. Ez azonban óriási feladat és felelősség is; az önkormányzatok hatáskörébe kerül át az igazgatók kinevezése, de nekik kell megteremteniük az oktatás feltételeit is, biztosítaniuk az épületet, a taneszközöket és működtetniük kell az iskolát. Az állam persze a pénzügyminisztériumon keresztül biztosítja a működtetéshez szükséges pénzt, és támogatást nyújt a beruházásokhoz, felújításokhoz is. Az iskolák alkalmazottainak bérezésével kapcsolatos feladatok és jogkörök továbbra is az állam kezében maradnak, de 2002. április 1-jén életbe lép a közalkalmazottakról szóló törvény, amely egyértelműen meghatározza az iskolák alkalmazottainak bérfeltételeit, és kizárja a szubjektív bérezést.

Sok iskolának jelentős tartozása van – ezeket is átveszik az önkormányzatok?

Az önkormányzatok – teljesen jogosan – nem egyeztek bele abba, hogy adósságaikkal együtt kapják meg az intézményeket, ezért a törvény úgy rendelkezik, hogy az államnak az intézmények átadása előtt jóvá kell írnia azokat. A kormány már megtette az első lépést: 1,1 milliárd koronát különített el az adósságok kifizetésére. Ez azonban nem lesz elég, a közeljövőben újabb összegeket kell erre fordítani.

Mire lesz elég az a támogatás, amelyet az állam nyújt a fenntartásra, ha tudjuk, hogy az eddigi támogatási rendszer mellett is eladósodtak az oktatási intézmények?

Nem várhatjuk azt, hogy a hatáskörök átruházása következtében több pénz jut majd a közoktatásra. Nagyobb támogatást csak a parlament tudna biztosítani az állami költségvetésen keresztül, de erre a gazdasági helyzet nem ad lehetőséget. Az állami támogatás valószínűleg csak az iskola puszta létét biztosítja majd. Erről az iskolák finanszírozását szabályozó törvény rendelkezik (szerdán fogadta el a parlament – a szerk. megj.), mely lehetővé teszi a többforrású finanszírozást. Ezentúl az iskolafenntartáshoz az önkormányzatoknak is hozzá lehet, illetve kell járulniuk – saját lehetőségeik szerint. A településen lévő iskola csak akkor nyújthat többletszolgátatást és ezáltal színvonalasabb oktatást, ha megteremti ennek anyagi feltételeit.

A szakmai felügyeletet viszont továbbra is központi szerv látja el.

A szakmai felügyelet szabályozását a közeljövőben meg kell oldanunk. Ez eddig a járási hivatal módszertani osztályának feladata volt, az azonban többnyire csak az iskolairányítással kapcsolatos módszertani felügyeletet látta el. Az ország négy módszertani központja eddig inkább a középiskolákkal foglalkozott, az alapiskolákkal és az óvodákkal kevésbé. A hatásköri törvény lehetővé teszi az úgynevezett módszertani pedagógiai központok létrehozását. A mi elképzelésünk az, hogy minden kerületben jöjjön létre egy ilyen központ, tehát az eddigi négy helyett nyolc végezze a módszertani tanácsadást, irányítást. Az igazi megoldás az lenne, ha szolgáltatásként működhetne ez a rendszer; az iskola a költségvetésében megkapná azt az öszszeget, amiből meg tudná rendelni a pedagógusok módszertani továbbképzését. Sajnos, ez még csak utópia.

Milyen szerepe lesz az iskolatanácsoknak?

Lényeges változások nem történtek, az iskolatanácsok az eddigihez hasonlóan működnek. Újdonság azonban, hogy azon a településen, ahol több iskola működik, létrejön a községi iskolatanács; ennek a feladata lesz a kapcsolattartás a fenntartóval. Az eddigiekhez hasonlóan az iskolatanács javasolja az igazgató kinevezését a polgármesternek, aki a képviselő-testület döntése alapján nevezi ki, illetve meneszti őt. A hatásköri törvény azonban az önkormányzatiság egy újabb elemét is tartalmazza: a középiskolákban létrejöhetnek a diákönkormányzatok, melyek egyenrangú partnerei lehetnek az iskola vezetésének.

Milyen hatáskörük marad az állami szerveknek?

Egyes különleges esetekben megmarad a járási és a kerületi hivatal iskolafenntartói joga, például a speciális oktatást igénylő fiatalok esetében. Ezt az oktatást továbbra is a kerületi hivatal fogja biztosítani. A speciális óvodák, alap- és középiskolák is a kerületi hivatalok hatáskörében maradnak. A járási hivatal akkor válhat az óvodák, az alapiskolák és a művészeti iskolák fenntartójává, ha az adott község nem hajlandó a fenntartásukra. Például egy vegyes lakosságú területen előfordulhat, hogy a többségben lévő nemzetiség által irányított képviselő-testület nem akarja fennartani a másik nemzetiség nyelvén működő óvodát vagy iskolát; vagy igény van egy új iskola létrehozására, de ennek ellenére nem hozzák létre. Ebben az esetben az iskolafenntartói jogokat a járási hivatal gyakorolja. Ezek természetesen csak elméleti lehetőségek.

Az iskolák alapítása és megszüntetése hogyan lehetséges az új szabályozás mellett?

Ez az oktatási minisztérium hatáskörében marad. Egy iskola létrehozásához biztosítani kell az épületet, a pedagógusokat, a kellő számú diákot és természetesen el kell indítani a képzést. Ha ez megvan, akkor a község kérheti a minisztériumtól az új oktatási intézmény beiktatását az iskolák hálózatába. Ha demográfiai vagy egyéb okokból nincs szükség vagy lehetőség az iskola további működtetésére, akkor a fenntartó kérheti a minisztériumot az iskola megszüntetésére. Az iskolatanácsnak bele kell ebbe egyeznie, a járási hivatalnak is tudnia kell erről a szándékról. Ha minden fél egyetért, akkor a minisztérium megszüntetheti az intézményt.

Milyen egyéb változásokat hoz a hatásköri törvény?

A teljes szervezettségű iskolák július 1-jétől automatikusan jogalanyiságot kapnak. Ezek az iskolák önmaguk nevében léphetnek fel, munkáltatóvá válnak, sőt, azok a művészeti alapiskolák, melyek minden előírt művészeti ágat oktatnak, szintén megkapják a jogi önállóságot. A kisiskolák csatlakozhatnak a jogalanyisággal rendelkező nagyobb iskolákhoz. Létrejön egy új intézmény, az alapiskola óvodával. Nagy feladat vár azonban az eddigi iskolafenntartókra, mivel el kell készíteniük az iskolák pontos leltárát, amely tartalmazza majd mindazt az ingó és ingatlan vagyont, amelyet a törvény értelmében 2002. július 1-jén át kell adni az új fenntartónak.