A község tíz évig nem adhatja el a tulajdonába kerülő földet

Részben. Nagy kő esett le a szívemről, hogy végül a parlament rábólintott a földtörvényre. Sajnos nagyon megcsonkították az eredeti tervezetet, még a kormány törvény-előkészítő tanácsában sok mindent kihúztak belőle, illetve olyasmit belecsempésztek, amivel az MKP nem tudott azonosulni. Mivel a kormánykoalíciót nemcsak a magyar párt alkotja, olyan kompromisszumot kellett találni, hogy a jogszabály végül mindenki számára elfogadható legyen.

Például?

Azok az állampolgárok, akik nem rendelkeznek Szlovákiában állandó lakhellyel, nem igényelhetik vissza elkobzott tulajdonukat. Az utolsó pillanatig próbálkoztunk, ám koalíciós partnereink megmakacsolták magukat. Egyesek úgy viszonyultak a kérdéshez: ha a külföldön élők is visszaigényelhetik az elkobzott földet, nem szavazzák meg az egész törvényt. Ezért inkább nem tettem ilyen módosító indítványt. A jövőben végig kell gondolni, mit lehetne még tenni ez ügyben.

A tegnapi 76 igen szavazat két dolgot tesz lehetővé: restitúciót és a nevesítetlen földek községi tulajdonba utalását. Egyetlen törvényről van szó, melynek egyik része egy évre ismét lehetővé teszi az elkobzott földek visszaigénylését, másik része pedig...

...módosítja a 180/95-ös törvényt, amely a nevesítetlen földekről, az úgynevezett nevesítési folyamatról és a földalapról szól. Nevesítetlen föld az, amelyiknek nem ismerjük a tulajdonosát. Ha egy nevesítetlen földről kiderül, hogy kié, azaz ha a tulajdonos iratokkal igazolja tulajdonjogát, nem kell restitúció. A nevesítés kétféleképpen történhet: a tulajdonos maga jelentkezik, vagy elkezdődik egyfajta nevesítési eljárás. Az összes parcellát megvizsgálják, és megpróbálják kideríteni, kié az adott telek. Az eljárás lefolytatása után a megmaradt nevesítetlen földek legkorábban 2006-ban az állam tulajdonába kerülnek, illetve a törvénymódosítás alapján egy év után az államtól az illetékes önkormányzatok kapják meg, mivel az állam nem jó gazda.

Az eredeti tervezethet képest a tegnap elfogadott törvényben megfogalmazódik egyfajta tíz éves megkötés. Miről van szó?

Ez a legjelentősebb változás az eredeti elképzeléshez képest. Sikerült a tervezetbe csempészni egy tíz éves blokációt: ennyi ideig nem lehet eladni a községek tulajdonába kerülő földeket, sem jelzáloghitelt nem lehet rájuk felvenni. Ez utóbbival nem teljesen értettünk egyet, koalíciós kompromisszumból született. Egyébként valójában nem tíz évről van szó, mert a megkötés szó szerint így hangzik: a törvény hatályba lépésétől számított tíz éven belül nem lehet eladni, és zálogba helyezni. A jogszabály 2004. január 1-jével lép hatályba, a beazonosítatlan földek viszont csak a nevesítési eljárás lefolytatása után, leghamarább 2006-ban kerülhetnek a községek tulajdonába. Úgyhogy a tíz év 7-8 évet jelenthet.

Ahol pedig még el sem kezdődött a beazonosítási eljárás, azaz ahol csak jövőre vagy még később kezdik keresni az ismeretlen tulajdonosú földek gazdáját, ott kés#bb kerül községi tulajdonba...

...igen, és akkor már csak 4-5 esztendő marad a tíz éves határidőből. Amikor a koalíciós partnerek felvetették, hogy jelzálogot se lehessen egy ideig felvenni a földekre, azt válaszoltuk: rendben, de csak öt éves megkötés legyen. Ebbe nem akartak belemenni, végül azt sikerült elérni, hogy a hatályba lépéstől számítódjon a tíz év.

A földvisszaigénylési kérvényeket jövőre már nem a járási hivatalokba kell majd postázni, hanem az újonnan létrejövő földhivatalokba. Ha a közigazgatási reform valamilyen okból csúszna, bonyolítaná a restitúciót?

Nem, mert akkor minden maradna a régiben, azaz a járási hivatalok földügyekkel foglalkozó szakosztályaihoz kellene fordulni, mint eddig. A közigazgatási reform miatt talán lesznek bizonyos szervezési hibák és fennakadások, ezek azonban elkerülhetők, ha a hivatalok felkészülnek az új rendszerre és a törvény megvalósítására. Simon Zsolt miniszter úr nem zárkózott el az elől, hogy egy belső rendeletet adjon ki, hogy minél gördülékenyebb legyen a kérvények befogadása és megítélése, nehogy ismét rengeteg törvényellenes, logikátlan döntés szülessen.

Visszaigényelni olyan földet vagy erdőt lehet, melyet 1948 és 1989 között államosítottak. Bizonyos esetekben azonban 1948 elé is lehet menni. Mikor?

Ez szinte az összes szlovákiai magyart érinti. Azok a szlovákiai magyar családok, melyek 1948 után visszakapták csehszlovák állampolgárságukat, kivételt képeztek a konfiskáció alól, viszont a kommunizmus alatt a gyakorlatban nem kapták vissza elkobzott tulajdonukat. Most ők is visszakérhetik. Ajánlom mindenkinek, akinek van még valami követelnivalója az állammal szemben, az tegye meg! Nem hiszem, hogy valaha is lesz még lehetőség ismét megnyitni a restitúció kérdését. Bár a politikában sohasem mondhatja az ember, hogy soha.

Egyesek szerint a földtörvény lényegében államosítást jelent.

Olvastam Soóky László véleményét az Új Szóban, és erre csak azt tudom válaszolni: reális szemmel kell a problémára tekinteni. Nem roszszak a fejtegetései, de lehetetlenség megvalósítani. Amíg nem politizáltam aktívan, nekem is voltak egy újbóli földreformról szóló álmaim. Csakhogy erre nincs politikai akarat, az állam megfelelő anyagi háttérrel sem rendelkezik. Sajnos abból kell kiindulnunk, ami van, ami lehetséges. Az MKP nem egyedül kormányoz, koalíciós partnereink mindenbe beleszólnak, minden egyes javaslat kompromisszum eredménye. A kérdés így hangzik: vagy teljesen ragaszkodunk elveinkhez, és nem érünk el semmit, vagy józanul olyan kompromisszumot keresünk, hogy partnereinknek és nekünk is jó legyen.

Tehát bizonyos szempontból megalapozottak azok az aggályok, hogy az elfogadott földtörvény nem a legjobb, de jelenleg...

Nem jelenleg, hanem egyáltalán nincs politikai akarat azt megvalósítani, amit Soóky László fejteget. Talán 1989 után lett volna rá lehetőség. Ő ugyanis az egész földreformot, a földtulajdonlapra írást, gazdakeresést, az egész beazonosítási folyamatot máshogyan kezelné. Csakhogy 1989-ben egy másik folyamat kezdődött, másfajta úton indult el az ország, nem a birtoklapokat vették alapul, és ezen most már nem lehet változtatni.

Mi lenne, ha nem lenne az a módosítás, melyet végül tegnap elfogadott a parlament?

Akkor az ismeretlen tulajdonú földek a földalaphoz kerülnének. Ezért a tegnap elfogadott tervezet ugyan nem ideális, de sokkal jobb megoldás annál, mintha a földek állami tulajdonban maradnának. Egyszerűen nem lehet hatályon kívül helyezni azt a cikkelyt, mely kimondja: a nevesítési folyamat lezártával a nevesítetlen földek állami tulajdonba kerülnek mint elhagyott földek. A római jog és a szlovák jogrend is ismeri az elhagyott földek intézményét. Egyébként van némi logika abban, hogy aki nem jelentkezik a saját földjéért 13 évig, amelyik földnek a beazonosítási eljárás során sem sikerül megtalálni a gazdáját, azt elhagyott tulajdonként kell kezelni, és az államra száll. Mi a garancia arra, hogy aki 13 év alatt nem jelentkezett a földért, a következő tíz évben vagy később megteszi? Mivel rengeteg parcelláról van szó, rendezni kell ezt a kérdést. Igazságtalan, hogy mindez az államra szálljon, ezért községeink kapják meg, így újabb pénzforrási lehetőséghez jutnak: gazdálkodhatnak, később esetleg eladhatják.

Mit szól hozzá, hogy ellenzéki szavazatot is kapott a földtörvény?

Pozitívan értékelem. Az ellenzékiek közül sokan mondták, hogy csak azért nem támogatták a tervezetet, mivel a pártbeli egyezséghez tartották magukat. Sokan örültek a törvénynek, a Smerből például kimondottan kérték, hogy a termőföldeken kívül az erdőket is vissza lehessen igényelni. Az ő választóikat ugyanis főleg ez érinti. A koalíciós egyezség értelmében végül ez is bekerült a törvénybe.

Egyszer azt mondta, ha valaki nem tudja, hogyan igényelje viszsza földjét, akár önhöz vagy az MKP-ben bárkihez bizalommal fordulhat, szívesen segítenek. Ez még érvényes?

Természetesen, bárkinek szívesen segítünk.