A kormány törvénybe foglalná, hogy jár hely az óvodában

A számos kritika ellenére az ügyvezető kormány szerdán jóváhagyta az oktatási törvény módosítására irányuló törvényjavaslatot. A tervezet beterjesztői az indoklásban leszögezik, az intézkedések az uniós helyreállítási tervben felvázolt reform részét képezik. A dokumentumban több célt fogalmaznak meg, az első az óvodákat érinti: „jogosultság bevezetése 3 éves kortól, hogy 3 éves kortól minden olyan gyermek felvehető legyen óvodába vagy egyéb óvodai nevelést nyújtó intézménybe, akiknek szülei eziránt érdeklődést mutatnak”. A tervek szerint tehát 2024-től garantálva lesz az óvodai férőhely a 4 éves gyermekek számára, 2025 szeptemberétől pedig már a 3 éves gyermekeknek is biztosítani kell a helyet.

A fenntartó kötelessége

Ján Horecký megbízott oktatási miniszter a szerdai kormányülés után megjegyezte, egy sor intézkedést hoztak annak érdekében, hogy a szülők, akik szeretnének visszatérni a munkaerőpiacra, óvodába tudják járatni a gyermeküket. Hozzátette, intenzív tárgyalásokat folytatott az önkormányzatok képviselőivel, s figyelembe vette azok jogos felvetéseit a feltételek megszabásánál. A gyakorlatban ugyanis az iskolák fenntartói, tehát az önkormányzatok feladata lesz biztosítani az óvodai férőhelyet a gyerekeknek. Az elképzelés szerint a szülők bejelentik a gyereküket az adott óvodába, ha azonban a jelentkezők száma meghaladja az intézmény befogadóképességét, a község feladata lesz helyet találni egy másik óvodában, mely szintén a fenntartása alá tartozik. Ha ez nem sikerül, az üzemeltető tájékoztatja a szülőt arról, a legközelebbi óvodák közül hol van hely, illetve ha csak távolabb akad szabad hely, a tömegközlekedéssel legkönnyebben megközelíthető oktatási intézményhez irányítja őket.

A minisztérium számításai alapján 2024-től több mint 1300-zal emelkedik a 4 éves gyerekek száma az óvodákban, 2025-től pedig 6052-vel nő a 3 éveseké. Az óvodák korlátozott kapacitása azonban már jelenleg is számos településen hatalmas gondot okoz a szülőknek. Az önkormányzatok vezetői szerint az állam nem ad kellő támogatást az intézmények kibővítéséhez. A tárca elemzése alapján a 4 éves gyerekek esetében jelenleg körülbelül 1400 férőhely hiányzik, a 3 éveseknél pedig 6 ezer. Horecký hangsúlyozta, a regionális közegészségügyi hivatal beleegyezésével átmenetileg olyan épületben is ki lehet alakítani osztályokat, amely eredetileg más célt szolgál – a szaktárca 10 ezer euróval járul hozzá az átmeneti tanterem berendezéséhez. Meggyőződése, hogy az önkormányzatok az uniós források kihasználásával megbirkóznak a feladattal, és minden jogosult gyermeket sikerül elhelyezni az óvodában.

A beterjesztett anyag szerint az óvodák finanszírozási rendszere szintén megváltozik – áttérnek az alapiskolákban működő normatív modellre. A célok között szerepel továbbá a tanulók sajátos nevelési igényei fogalmának meghatározása, valamint a támogató intézkedések modelljének kidolgozása is.

Kérdéses finanszírozás

A Szlovák Tanári Kamara (SKU) képviselői elsősorban azt kifogásolták, hogy a javaslat továbbra sem tette kötelezővé az iskolai asszisztensek és segítő foglalkozások finanszírozását. A jogszabály-tervezet bemutatott verziója alapján ugyanis nem változott a rendelkezés, mely szerint a fenntartó kérvényére a minisztérium a költségvetéséből biztosíthatja a szükséges forrásokat az asszisztensekkel járó költségek fedezésére. „A törvény, amelyet Ján Horecký megbízott oktatási miniszter a kormány elé terjesztett, egyértelműen a gyerekek és szülők ellen irányul” – nyilatkozta Branislav Gröhling (SaS) korábbi iskolaügyi miniszter a TASR hírügynökségnek. Kritizálta, hogy a szaktárca az eredetileg javasolt, kötelező finanszírozását önkéntesre változtatja, valamint felrótta, a törvényből kikerültek a gyerekek megsegítésére irányuló intézkedések, mint például a támogató intézkedésekre való jogosultság, a szegregáció definíciója, illetve az osztályismétlés kapcsán javasolt megoldások. Horecký a kritikára reagálva elismerte, a „terepről” valóban többen ellenezték, hogy nem konkrét kötelezettség került a szövegbe, állítása szerint azonban törvénybe foglalták, hogy 2026 szeptemberétől az állam biztosítja a szükséges forrásokat a támogató intézkedésekre.

Zuzana Stavrovská, a fogyatékossággal élő személyek biztosa nyílt levélben fordult Horeckýhez, az oktatási törvény módosítása ugyanis szerinte visszalépést jelent az egészségkárosult diákok szempontjából. A jogbiztos figyelmeztetett, már régóta várnak arra, hogy törvénybe foglalják a támogató intézkedésre való jogosultságot s annak végrehajtását illető kötelezettséget. Stavrovská szerint azonban a gyakorlatban ezek az intézkedések is úgy fognak működni, ahogy az iskolai asszisztensek rendszere. Tapasztalataik szerint sok esetben az iskolák nem tudják megoldani az asszisztens biztosítását a tanórákon – hiányzik az anyagi fedezet, vagy az igényeltnél alacsonyabb összeget kapnak a tárcától. Úgy véli, elméletben bővülnek csak a jogaik, a gyakorlatban azonban nem javul a helyzet.

Az oktatási reform a helyreállítási terv harmadik kérvényének részét képezi, melynek keretében a következő hónapokban több mint 800 millió eurót hívhat le Szlovákia az uniós pénzcsomagból. Ha azonban nem sikerül teljesíteni a vállalásokat, veszélybe kerülhet a több száz millió eurós támogatás.