A Komárom–Pozsony vasútvonal felújítása még várat magára

A Komárom-Pozsony vasútvonal, amelyen ma a RegioJet magán-vasúttársaság bonyolítja a személyforgalmat, évente több mint 4 millió utast szállít. Emellett, a Metrans logisztikai vállalat miatt, a szakaszon jelentős teherforgalom is keresztülhalad. Ugyanakkor egyre több ember számára ez a vasútvonal jelenti a fővárossal, így a munkahellyel, iskolával való kapcsolatot. A sínek mellett ugyanis egymás után nőttek ki a lakótelepek és lakóparkok.

Nem új a probléma

Már az előző választási ciklusban is visszatérő téma volt a kérdéses szakaszon való utazás kapacitásának növelése, és ez az új kormány hivatalba lépésével sem változott meg. Ezért az Andrej Doležal (Sme rodina) vezette közlekedési minisztériumnál aziránt érdeklődtünk, mikor kerülhet sor a kérdéses vasútvonal fejlesztésére, esetleg kétpályásítására és villamosítására. A tárca a válaszában azt írja, a második sínpár lefektetéséről és a villamosításról tanulmány készül.

„Tekintettel arra, hogy a kétpályásítás egy hosszú távú vállalkozás, a Szlovák Államvasutak (ŽSR) jelenleg olyan részmegoldásokat tervez, amelyek javítják a szakasz áteresztőképességét”

– közölte a minisztérium azzal, hogy elsősorban kitérő szakaszok építéséről van szó. Az egy sínpáros szakaszon való forgalom gyorsítása érdekében az ilyen kitérő szakaszokon kerülhetik el, vagy előzhetik le egymást a vonatok. Ezek viszonylag egyszerűen, illetve gyorsan, és legfőképpen a teljes felújításhoz képest sokkal olcsóbban valósíthatóak meg. Egy ilyen elkerülő megépítése információink szerint 2-3 millió eurós nagyságrendben mozog. A minisztérium hozzáteszi, hogy ezeket a kisebb fejlesztéseket úgy készítik elő, hogy az esetleges teljes felújításba illeszkedjenek.

Fontossági sorrend

A tárca ezen túl azt tervezi, hogy több mutató figyelembevételével felállítja a vasúti szakaszok fejlesztésének országos sorrendjét. „Mindezt függetlenül attól, melyik régióról, vagy egyik-másik politikus párthovatartozásáról van szó”– teszi hozzá a minisztérium. Arról azonban, hogy ebben a sorrendben hol szerepel majd a Komárom–Pozsony szakasz, egyelőre nem tudni semmit.

Hatalmas leterheltség

A kérdéses vasútvonal leterheltségét az INEKO elemzőintézet interaktív térképe is igazolja. Eszerint a szakasz észak-csallóközi részén, Pozsony és Dunaszerdahely között naponta összesen 45 járat, ebből 37 személyvonat közlekedik. A dél-csallóközi részen, Dunaszerdahelytől Komáromig közlekedő 25 járatból 20 a személyvonat. Az országban az egyvágányos szakaszok között példátlan az ilyen vonatszám. Ez az éves, négymilliót is meghaladó utasszám mellet óriási leterheltséget jelent.

Érsek bevonná Somorját

Érsek Árpád, az előző kabinet hidas közlekedési minisztere lapunknak megerősítette, valóban az ország egyik legnagyobb mértékben kihasznált vasútvonaláról van szó. Arról is beszélt, még az ő hivatali idejében elkészült az érintett szakasz kétpályásításának megvalósítási tanulmánya. Ebben több variációval számoltak, köztük egy olyannal is, amely bekapcsolná a vasúti vérkeringésbe Somorját. Jelenleg ugyanis a Pozsony vonzáskörzetéhez tartozó városkában nincs működő vasúti közlekedés.

„Ez hozzávetőlegesen 750 millió euróba kerülne” – mondta. Érsek egyértelműen azon az állásponton van, hogy a kérdéses vonalon meg kell építeni a második sínpárt. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen beruházásra csak akkor lehet uniós forrásokat lehívni, ha a fejlesztéssel együtt a villamosítás is megtörténik. Érsek szerint a tárca jelenlegi vezetése által említett elkerülő szakasz megépítése pedig azt is okozhatja, hogy a teljes felújítás tovább tolódik.

Ki a felelős?

A korábbi miniszter a régió fejlődése, ezen belül a lakóparkok épülése és a vasútvonal közötti kapcsolatról elmondta, ha a magán-vasúttársaság nem szállítana annyi embert ezen a szakaszon, akkor sokkal kevesebb telket adtak volna el erre a célra. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a RegioJet decembertől a személyforgalom leállításával fenyegetőzik, mivel nem sikerült az állammal újabb szerződést kötniük a vonal üzemeltetéséről. A tárca jelenlegi vezetése azonban igyekszik az ingatlanfejlesztőkre hárítani az azzal kapcsolatos felelősséget, hogy egy ilyen esetben Pozsony egyes külvárosai elvesztenék a használható kapcsolatukat a városmaggal.

„A lakóparkok építése során figyelembe kellene venni a helyi közúti és vasúti infrastruktúra lehetőségeit. Ha ez nem így történik, akkor csökken a közlekedés kényelme” – fogalmaz a tárca.