Közélet

A katonai hadműveleteken kívül információs háború is zajlik

Szlovákia vezető politikusai arra figyelmeztetnek, hogy az orosz–ukrán konfliktus a térségünkben zajló hibrid háborút is felerősítette. A szakértők szerint azonban az oroszbarát dezinformációs kampány már hetekkel ezelőtt megkezdődött, főként olyan narratívák felépítésével, amelyek a háború kirobbantását egyfajta jogos önvédelmi akcióként állították be. Az álhírkampánynak a társadalmi megosztottság mellett már egyéb közéleti következményei is vannak.
author
Nagy Roland

2022. február 26. 08:00

média
Az orosz propaganda a háború idején még inkább felerősödik, és rendkívül gyorsan terjed a közösségi média felületein - TASR-felvétel

A szlovák kormány tagjai és Zuzana Čaputová köztársasági elnök is egyetért abban, hogy Szlovákiát egyelőre nem veszélyezteti közvetlen katonai konfliktus. Ugyanakkor a virtuális térben komoly információs háború zajlik, az orosz hibrid hadviselés részeként érkező álhíráradat formájában. Čaputová elmondása szerint az ország biztonsági tanácsának ülésén is foglalkoztak a dezinformációs tevékenységek felerősödésével.

Az államfő kijelentéseivel Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök is egyetért. Arra kérte a lakosságot, a háború idején különösen legyenek tekintettel arra, hogy milyen forrásból tájékozódnak.

Heger
Čaputová és Heger is beszélt a hibrid háború veszélyeiről - TASR-felvétel

Rendőri védelem

A közösségi médiában terjedő álhírekkel a szlovák rendőrség is igyekszek felvenni a harcot. A „Hoaxy a podvody - Polícia SR” nevű Facebook-oldalon az utóbbi két napban folyamatosan a háborúval kapcsolatos félrevezető információk leleplezésével foglalkoztak. A csütörtök este közzétett bejegyzésükben például arra hívták fel a figyelmet, hogyan terjed a Kremlből érkező dezinformációs kampány.

„A profilok, amelyek már régóta terjesztettek álhíreket a koronavírussal kapcsolatban, most teljesen áttértek az oroszbarát propagandára. Ettől még tény, hogy Oroszország rátámadott Ukrajnára”

– olvasható a rendőrség posztjában.

Szintén egy csütörtöki bejegyzésben összegyűjtötték azokat a fiókokat, amelyek az említett hamis narratívákat terjesztik. A listán már több tucat magánszemély és csoport található, a neveket pedig folyamatosan frissítik.

„Ha Szlovákiában tartózkodnak, figyeljék az országos sajtótermékeket, valamint a hivatalos szervek és a legfőbb közjogi méltóságok kijelentéseit. Ne higgyenek semmilyen információnak, amit az orosz média vagy esetleg magánszemélyek tesznek közzé. Az oroszbarát propagandát pedig jelentsék a Facebookon”

– üzenik a hatóságok.

 

Az álhírgépezet működése

Az álhírekkel kapcsolatban megkerestük Szicherle Patrikot, a Political Capital elemzőjét, akinek az orosz dezinformációs kampányok működése az egyik szakterülete. Megkérdeztük, milyen módon képesek befolyásolni az orosz álhírterjesztők a közvéleményt Közép-Európában.

Szicherle

A témában nyilatkozik:

Szicherle Patrik, a Political Capital szakértője

Elmondása szerint az egész régióban jelen vannak a Kreml-párti portálok, amelyek természetesen a közösségi médiában is képviseltetik magukat, így az oroszbarát narratívák rendkívül gyorsan terjednek. Szicherle szerint ezek az oldalak közvetlenül is kapcsolódhatnak a Kremlhöz, vagy pedig lelkes „aktivisták” szerkesztik őket.

„Érdemes megjegyezni, hogy a Kreml által irányított Sputnik International publikál például lengyelül, csehül vagy szerbül is – igaz, Lengyelországban ennek a hatása gyakorlatilag minimális, ugyanis a lakosság alapvetően kritikus Oroszországgal szemben”

– mondta a szakértő.

Megjegyezte, a problémának van egy másik aspektusa is, amelyről kevesebb szó esik, mégpedig maguk a felhasználók, legyen szó akár valós, akár hamis profilokról.

„Egy példa erre a Kreml-barát Facebook-csoportok kérdése: az ilyen magyar csoportokba sokszor az orosz médiából posztolnak híreket, mellé pedig egy rövid magyar összefoglalót írnak, tehát a Kreml közvetlen szócsöveinek üzenetei beszivárognak a magyar közösségi médiatérbe. A csoportok tagjai aztán ezeket az üzeneteket terjesztik Facebook-kommenteken keresztül, akár a főáramú média cikkei alatt. És Kreml-barát kommentekkel találkozhatunk egyszerű felhasználóktól is, akik nem tagjai ezeknek a csoportoknak, valamint a hamis profilok is meglehetősen aktívak ezen a téren – ami a háború miatt csak erősödni fog”

– jegyezte meg a Political Capital elemzője.

Hamis narratívák

Szicherle tovább elmondta, a dezinformációs kampány felerősödése nem a háború kirobbanása után kezdődött, hanem már hetekkel előtte.

„Előkerültek a már jól ismert narratívák: 2014-ben Ukrajnában puccs következett be, ahol nácik vették át az uralmat, az orosz kisebbséggel szemben népirtást követtek el, és a NATO, valamint az USA azért ragadta meg a hatalmat Kijevben, hogy Oroszországot fenyegessék. Emellett a Nyugatot is folyamatos biztonságpolitikai kockázatként tüntették fel: a NATO, az Egyesült Államok körülvette Oroszországot, rakétákkal pakolta tele a környező országokat. Ezeknek a megalapozatlan narratíváknak a célja, hogy Oroszországot áldozatnak állítsák be, aki pusztán önvédelemre kényszerült”

– nyilatkozta a szakember.

Hozzátette, ehhez még hozzájöttek olyan narratívák is, hogy az ukrán hadsereg megtámadta a szeparatista köztársaságokat. Szerinte ezeknek a Kreml-barát európai politikai elit körében sem volt kifejezetten nagy hatása:

„Többek közt Marine Le Pen is elítélte az orosz támadást, pedig a Kreml akkor tudja igazán hatékonyan terjeszteni saját narratíváit, ha európai szövetségesei is partnerek ebben.”

Hogyan ismerhetők fel?

A Political Capital elemzőjénél arra is rákérdeztünk, milyen módon ismerhetik fel a hétköznapi felhasználók az álhíreket. Mint mondta, a portálok esetében beszédes, ha nincs például impresszum, ha a cikkekben erős érzelmi töltetű szavakat használnak, ha szinte kizárólag az egyik fél véleményét írják le, vagy ha a cikkekben nincsenek egyértelmű hivatkozások.

„Jellemző például, hogy egy manipulatív üzeneteket közvetítő online portál ír valamit egy »hivatalos jelentésről«, de meg sem kísérli belinkelni azt az olvasóinak, bízva abban, hogy azok nem néznek majd utána a részleteknek. A fogyasztóknak emellett érdemes rákeresnie a cikkekben megszólaltatott szakértők hátterére is”

– nyilatkozta Szicherle.

Továbbá rámutatott, megéri megnézni az adott portál többi cikkét is, mert ha minden egyes közzétett tartalmukban csak és kizárólag egy nézőpontot mutatnak be, akkor már érdemes gyanakodni.

Ami a felhasználókat illeti, a szakértő kiemelte, fontos figyelni, hogy adott profilon folyamatosan csak egyetlen típusú tartalom jelenik-e meg – esetünkben a Kreml-barát írások.

„Gyanús az is, ha a felhasználó aktivitása csak sporadikus, tehát feltűnik például 2018-ban, majd hirtelen már csak 2022 februárjából van posztja. Az is elgondolkodtató lehet, ha az illetőnek nincs profilképe, semmilyen tartalom a falán, akár ismerőse sem”

– vélekedett a szakértő, hozzátéve, hogy egy gyanúsnak tartott felhasználó profilképét is lehet ellenőrizni, hogy nem más fotóját használja-e. „Ironikus módon erre az orosz Yandex reverse image search a legideálisabb” – jegyezte meg.

A köztévé esete

Az orosz–ukrán konfliktust övező információs háború már a szlovák közszolgálati televíziónál is érezteti a hatását. Csütörtökön a Denník N napilap arról számolt be, hogy az RTVS hírigazgatója, Vahram Chuguryan lemondott a posztjáról. Tette ezt azután, hogy az utóbbi napokban a köztévét rengeteg bírálat érte azzal kapcsolatban, ahogyan a konfliktusról tájékoztat.

RTVS
Lemondott az RTVS hírigazgatója, Vahram Chuguryan - TASR-felvétel

Nagy felháborodást váltott ki például az a kedd este vetített hírműsor, ahová a szerkesztők elhívták Ján Čarnogurskýt, Szlovákia egykori miniszterelnökét. Köztudott, hogy a korábbi kormányfő oroszbarát nézeteket vall, és a műsorban azokat a narratívákat hangoztatta, amelyekről Szicherle Patrik is beszélt.

Másnap az OĽaNO parlamenti képviselői felszólaltak a köztévé hírszerkesztési módszerei ellen, Juraj Krúpa és Kristián Čekovský is nemtetszését fejezte ki, valamint a védelmi minisztérium is elhatárolódott.

Az, amit a közszolgálati televízió nézőinek hallgatniuk kellett, elfogadhatatlan. A tárca határozottan elutasítja a hírhedt dezinformátor Čarnogurský hazugságait

reagált a minisztérium sajtóosztálya.

Az adással kapcsolatban Natália Milanová (OĽaNO) kulturális miniszter is panaszt tett.

A közmédiát továbbá amiatt is komoly bírálat érte, hogy a háború kirobbanásának reggelén nem szakították meg az adásukat, ahogy azt sok más televízió is tette, helyette a szokásos női magazinműsorukat vetítették. Ezen a napon adta be Chuguryan a lemondását.

A teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy a kormánypárti politikusok és a közmédia dolgozói között nem ez volt az első konfliktus, Čekovský például már régóta bírálja a hírműsorok minőségét.

A hírigazgatói pozíciót ideiglenesen Lovász Attila, a nemzetiségi adás igazgatója veszi át.

Támogassa az ujszo.com -ot

Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a „kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót. És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből. Ez az előadás pontosan olyan szenvedélyes, mint a kőszínházi fellépés, ugyanúgy sok munkával jár, mégis ingyenes. Ha tetszett, hálásan fogadjuk adományát, amit a jelképes hegedűtokba helyezhet. Eddigi felajánlásait is szívből köszönjük az új hangszerekhez, a zenekar bővítéséhez, a repertoár kiszélesítéséhez: az ujszo.com naprakész működtetéséhez.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
sulikfejetfogja

Matovič megúszta a leváltást, de a koalíció nem lélegezhet fel

m

Hirman megígérte Čaputovának, a lakosságnak nem lesz gondja az energiaárakkal

villanyáram

Csőd szélére sodorhatja a szlovákiai falvakat az energiaválság

A pozsonyi gázolás áldozataira emlékeztek kedd este Pozsonyban (FOTÓK)

A pozsonyi gázolás áldozataira emlékeztek kedd este Pozsonyban (FOTÓK)

A talaj keddi szondázása során egyetlen káros anyagot tartalmazó mintát sem találtak

Mérgező PCB-tartalamú vegyi hulladék után kutatnak a Chemko vegyszergyár mögötti erdőben

néni k

Hetvenéves nénit vertek át, az összes pénzét átutalta a csalónak

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.