A hitelkamatok megugrása nem vezetett katasztrófához

A hitelkamatok korábbi növekedése a legtöbb fejfájást azoknak okozta, akiknek fix kamatozású hitelük volt, és közeledett a kamatperiódus vége. Fix kamatozású hitelnél a felvett hitel kamata fixálva van egy bizonyos kamatperiódusra, azaz évekre előre meghatározott kamatozású. A fix kamatperiódus lehet 5, 10, de akár 15 év is, attól függően, hogy milyen időszakra szeretnénk kiszámíthatóvá tenni a jelzáloghitel törlesztőrészletét.

Az Európai Központi Bank (EKB) időközben ugyan már hozzálátott az eurózónás alapkamat csökkentéséhez, azt megelőzően azonban látványosan növelte azt, ami miatt a hitelkamatok is megugrottak. Ez utóbbi elsősorban az új hitelfelvevőket és azokat érintette, akiknek lejárt a kamatperiódusuk, és a bankjuk így módosíthatta az általuk fizetett kamatot. „Erre azonban csak fokozatosan került sor. Idén júniusig a jelzáloghitelek csupán 26 százalékánál módosították a kamatszintet, és az idei év végéig ezt további 11 százalékuknál teszik meg” – állítják a jegybank szakemberei. Szerintük jó hírnek számít az is, hogy a jelzálogkamatok egy ideje stabilan 4,5% körül mozognak, és már nem emelkednek tovább. 

„Ezért feltételezhető, hogy – hacsak nem történik valami váratlan esemény – a jelzáloghitel-kamatlábak már elérték a csúcspontjukat. A legtöbb euróövezeti országban például máris enyhe csökkenésnek indultak”

 – mutatnak rá az elemzők. Szerintük azonban a jelzáloghitel-kamatlábak további alakulása több tényezőtől függ, amelyek közül a legfontosabb a szlovák államkötvényhozamok alakulása, valamint a bankok közötti verseny és a jogszabályi változások hatása.

A havi törlesztőrészletek átlagos növekedése megfelel a korábbi elemzői várakozásoknak. 2023. október 1. és 2024. június 30. között átlagosan 89 euróval emelkedtek. Az esetek kétharmadában a törlesztőrészletek növekedése nem haladta meg a 100 eurót, több mint 300 eurós növekedést pedig a jelzáloghitelek csupán 2%-ánál tapasztaltak. „Tekintettel arra, hogy a kamatlábak várhatóan már nem nőnek tovább, feltételezhető, hogy a törlesztőrészletek átlagos növekedése a jövőben sem lesz magasabb” – jósolják a jegybank közgazdászai.

A hitelfelvevők döntő többsége a törlesztőrészlet emelkedése után is folytatja a törlesztést, anélkül, hogy a törlesztési időszakon módosítana. A hitelfelvevők elenyésző része élt az előtörlesztés lehetőségével, és az adósságátütemezések aránya is csökkent. 

„A törlesztési képességben egyelőre nem tapasztaltunk jelentős romlást. Bár a nem teljesítő hitelek arányának a korábbi hosszú távú csökkenése megállt, a növekedés jelei elenyészőek”

 – figyelmeztetnek a jegybanki szakértők, hozzátéve, hogy a nem teljesítő lakáshitelek aránya 2023 áprilisában 1,07%-on érte el mélypontját. Ez 2024 júniusára 1,13%-ra emelkedett, de júliusban ismét 1,08%-ra csökkent.

Hacsak a gazdasági folyamatok nem romlanak, az elemzők nem számítanak jelentős törlesztési problémákra az elkövetkező időszakban sem. A reálbérek ugyanis kétévnyi csökkenés után ismét emelkednek, és a kamatlábak valószínűleg már elérték a csúcspontjukat. A megnövekedett terheket részben enyhítheti a kormány által megemelt hiteltörlesztési támogatás is. (mi, TASR)