A lakosság látványos eladósodásának a jegybank megszorítások egész sorozatával próbált meg gátat vetni, azonban nem járt nagy sikerrel. A koronavírus megjelenését követően az elemzők azzal kecsegtettek, hogy amit a jegybanknak nem sikerült elérnie, megoldja helyette a járvány. Egyelőre azonban ez sem jött be.
A hiteléhségünket a vírus sem csökkentette
A pénzügyi elemzők már a koronavírus márciusi megjelenését követően figyelmeztettek arra, hogy amit a jegybanknak nem sikerült elérnie, most megoldhatja helyette a járvány.
Zuzana Šimonová, a Fincentrum pénzügyi tanácsadó társaság elemzője lapunknak már akkor jelezte: a koronavírus-járvány terjedése ellen hozott kormányzati intézkedések olyan beavatkozást jelentenek a lakosság életébe, ami a hitelezésre is kihatással lesz, vagyis a járvány miatt csökkenhet a kölcsönök iránti érdeklődés.
Átmeneti csökkenés
A járvány kitörése előtt a jegybank ugyan egyre több szigorítást léptetett életbe, a lakáshitelek iránti érdeklődés azonban nem csökkent. Épp ellenkezőleg, a jegybank saját adatai szerint a szlovákiai lakáshitelek volumene idén januárra elérte a 30,6 milliárd eurót, szemben az egy évvel korábbi 27,8, és a 2018 januárjában mért 24,9 milliárd euróval. A járvány kitörése miatt azonban az új hitelek összege áprilisban az ötödével esett vissza márciushoz képest.
„Az áprilisi csökkenés elsősorban az akkori megszorításokkal magyarázható, hiszen a pénzintézetek is bezártak egy időre, ráadásul a családok nagy része egész mással volt elfoglalva. A többség ezért a hitelkérvény beadását későbbre halasztotta”
– nyilatkozta Jana Glasová, a Postabank elemzője. Mindezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a szigorítások feloldását követően, májusban és júniusban már enyhén nőtt a hitelek iránti érdeklődés.
Még több lakáshitel
Júliusban ugyan újabb enyhe csökkenést mértek az előző hónaphoz képest, ez azonban csak a szokásos nyári visszaesésnek számított.
„Ha az előző év azonos időszakával hasonlítjuk össze a hitelek összegét, a növekedés egyértelmű. A lakossági lakáshitelek összege július végére elérte a 31,9 milliárd eurót, ami az egy évvel korábbihoz képest csaknem 10 százalékos növekedésnek számít” – mondta el Glasová. Szerinte a növekedés üteme ugyan csökkent, de ez már a járvány megjelenése előtti időszakra is igaz volt. „Hogy az elkövetkező hónapokban milyen irányt vesz a hitelpiac, az elsősorban a járvány várható alakulásától függ. Ha a járvány második hulláma miatt folytatódnak az elbocsátások és visszaesnek a lakosság bevételei, a hitelezés növekedési üteme még visszafogottabb lehet” – tette hozzá a Postabank elemzője.
Kevesebb új lakás
Annak ellenére, hogy a lakáshitelek iránti kereslet tovább nőtt, a járvány a lakásépítésre is rányomta a bélyegét.
A Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint az idei második negyedévben csaknem az ötödével kevesebb, nem egész 4 ezer új lakás építéséhez láttak hozzá, és csökkent az újonnan átadott lakások száma is.
„A második negyedévben 4164 lakást adtak át, több mint 6 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban”
– nyilatkozta Alexander Ballek, a Statisztikai Hivatal elnöke.
Az egyes régiók között azonban látványos különbségek vannak. Míg Kassa megyében több mint 42 százalékkal csökkent az átadott lakások száma, Nyitra, Trencsén és Zsolna megyében enyhén még nőtt is.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.