A hatóságok titkolják, ki vizsgálja a Gorilla-ügyet

Robert Fico kormányzása idején egyszer már leállították az ügyben indított nyomozást, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) igazgatója ugyanis nem mentette fel a titoktartás alól azokat az ügynököket, akiket a rendőrség ki akart hallgatni. Miután Iveta Radičová kormányfő, az SIS-főnök közvetlen felettese megüzente, hogy a titkosszolgálat egy esetleges újabb nyomozás során biztosan együttműködne a hatóságokkal, elindult az új vizsgálat.

Csak az SaS hisz a Gorillában

A Gorilla-akta karácsony előtt jelent meg az interneten. Egy bepoloskázott lakásban rögzített beszélgetések átiratát tartalmazta, a felvételek 2005–2006 között készültek. A lakásban több tucat közéleti személyiség is megfordult, politikusok találkoztak ott a Penta pénzügyi csoport társtulajdonosával, Jaroslav Haščákkal. A lakás a pozsonyi Vazovová utcán található, a Pentával kapcsolatban álló személy tulajdona.

A Gorilla-akta tartalmazza a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) egyik ügynökének jelentését az SIS akkori főnökének, Jozef Magalának. Beszámol róla, hogyan hallgatta le bírósági engedéllyel a szóban forgó lakásban tartózkodókat a szomszédos lakásból. A háztömb lakói egyébként nem ismerik azt a férfit, akinek a lakás hivatalosan a tulajdonában van. A tömbházban található étterem tulajdonosa a Sme napilapnak elmondta, korábban az ANO minisztereit és más politikusokat is látta ott.

Az SIS állítólag a Penta tagjait figyelte meg, nagyvállalatok privatizációjára és politikai pártok finanszírozására vonatkozó adatokat gyűjtött, az után nyomozott, milyen kapcsolatban van a Penta Mikuláš Dzurinda második kormányának tagjaival.

A Gorilla-ügy nem új keletű. Többen igazolni tudják, hogy két évvel ezelőtt az aktákat az SaS néhány politikusa és újságírók is megkapták. „Biztosan tudom, hogy Richard Sulíkhoz, az SaS elnökéhez is eljutott az akta. A 2010-es választások előtt” – mondta Tom Nicholson, a Sme napilap volt újságírója, aki később átadta az aktát a rendőrségnek, s aki könyvet készül megjelentetni az ügyről.

Juraj Miškov, az SaS gazdasági minisztere nem tagadja, hogy látta a Gorilla-aktát. Azt állítja, miután elolvasták, a koalíciós ülésen az SaS megpróbálta megakadályozni, hogy az SDKÚ jelöltje, Anna Bubeníková kerüljön a Nemzeti Vagyonalap (FNM) élére. Az akta szerint Jaroslav Haščák, a Penta társtulajdonosa többször találkozott Bubeníkovával, és rajta keresztül próbált elintézni bizonyos ügyeket a politikusoknál. A dokumentumban főleg Jirko Malchárek (ANO) gazdasági miniszter ügyletei kapnak nyilvánosságot, de a lakásban megfordult Robert Fico és személyi titkára, František Határ is.

A Gorilla-akta hitelességében a politikusok közül csak az SaS tagjai nem kételkednek. Az SDKÚ és Bubeníková azt állítja, az egész kitaláció és hazugság. Ez a véleménye a Híd elnökének, Bugár Bélának is, aki „hülyeségnek” nevezte az aktákban szereplő információkat. Például azt, hogy a második Dzurinda-kormány idején a Transpetrol teljes privatizációját tervezték, s az ebből származó hasznot az MKP osztotta volna szét.

Hatósági huzavona

Az akta hitelességét egyelőre az ügyészség és a rendőrség sem hajlandó alátámasztani. Jana Tökölyová, a főügyészség szóvivője nem akar a speciális nyomozócsoportról nyilatkozni, tehát azt sem tudni, hogy tagja-e Dobroslav Trnka volt főügyész, aki korában azt mondta, hogy a Gorilla-akta nem hiteles. A speciális ügyészségi nyomozócsoportot közvetlen azután hozták létre, hogy Daniel Lipšic belügyminiszter bejelentette, a rendőrség ismét eljárást indít az ügyben. Az ügyészség azt állítja, hogy együttműködnek. A dokumentum valódiságát többen megkérdőjelezik, mert valóban tartalmaz pontatlan adatokat is, és erre hivatkozva az egészet hiteltelennek tartják.

Dušan Kováčik speciális ügyész szabadságon van és egyelőre nem nyilatkozott. Ő az úgynevezett parlamenti képviselő-vásárlás ügyében évekkel ezelőtt indított vizsgálatot felügyelte. Jelen volt Tom Nicholson újságíró kihallgatásán is, amikor átadta a Gorilla-aktákat a hatóságoknak. Nicholson szerint a nyomozókat sokkal jobban érdekelte az akta eredete, mint tartalma.

Nicholson szerint az akta hiteles

Állítólag öt-tízmillió koronát kínáltak Nicholsonnak, ha nem foglalkozik tovább az üggyel.

„Száz százalékig biztos vagyok abban, hogy a dokumentum hiteles. Voltam a lehallgatott lakásban, többször megfenyegettek. Miért tették volna ezt, ha nem igaz, ami az aktákban van?” – teszi fel a kérdést Nicholson.

Hozzátette: a legmegrázóbb az, hogy az aktából kiderül, egyetlen pénzügyi csoport irányítja az országban a jobboldali és baloldali pártokat is.

„Tehát a kormányok legfontosabb döntéseit, például a privatizációkat is befolyásolják. Az aktának köszönhetően sokan valódi képet alkothatnak arról, hogyan működik az ország politikai rendszere. A Gorilla-akta véget vet minden illúziónknak” – mondta Nicholson.