A háborús rémtettek relativizálása a politikában és a közvéleményben

Bucsa

Az orosz–ukrán konfliktus nyomán felerősödő hibrid hadviselés még intenzívebben jelenik meg a közösségi médiában, mint bármikor korábban. Az orosz háborús bűnöket relativizáló bejegyzések tömegével terjednek a Facebookon, és a legfrissebb kutatások szerint Szlovákiában különösen sokan osztják meg az efféle híreket. Az információs háború a közösségi média mellett a politikai színtéren is megjelenik.

A háború kitörése nemcsak katonai konfliktust hozott magával, hanem felerősítette a térségben zajló hibrid hadviselést is. Az információs háború egy régóta használatos eszköz arra, hogy megrendítse az emberek főáramú médiába vetett bizalmát, és alternatív „igazságokat” kínáljon az erre fogékony hírfogyasztók számára.

A hibrid hadviselés megerősödésére a szlovák politikusok is felhívták a figyelmet, sőt, konkrét lépéseket is tettek annak érdekében, hogy visszaszorítsák az álhírek terjedését.

Új törvény készül

Jó példa erre az a törvényjavaslat, amely felhatalmazta a Nemzetbiztonsági Hivatalt (NBÚ), hogy ideiglenesen, vagyis június 30-ig blokkolhatja a dezinformációs portálok működését. Így sikerült például felfüggeszteni a Hlavné správy vagy az Infovojna nevű portálok tevékenységét. Más kérdés, hogy ez a felhatalmazás kritikát váltott ki a szakértők körében, sőt, még a kormánykoalícióban sem tekintenek egységesen a kérdésre.

Az aktuality.sk hírportál csütörtökön számolt be arról, hogy az OĽaNO képviselői a parlament következő ülésén egy módosító javaslatot akarnak benyújtani, amelynek értelmében nemcsak átmenetileg lehetne felfüggeszteni a weboldalak működését.

Emellett a javaslat átformálná az álhírportálok blokkolásának jelenlegi menetét is. Juraj Krúpa (OĽaNO), a parlament védelmi bizottságának elnöke elmondta, a folyamatba bevonnák a bíróságokat is, vagyis a blokkolt portálok üzemeltetői az igazságszolgáltatás előtt bizonyíthatnák, hogy nem terjesztettek hamis információkat.

JKrúpa

Ondrej Dostál, az SaS nemrégiben kinevezett igazságügyi államtitkára örömmel fogadná a bíróságok bevonását, viszont azzal nem ért egyet, hogy a törvény módosító javaslatként kerüljön a plénum elé. Szerinte a hagyományos törvényalkotási eljárást kellene követni, vagyis egy új kormányjavaslatként kellene beterjeszteni a parlament elé, a képviselők pedig három olvasatban tárgyalnának a dokumentumról.

Dostál volt egyébként az a képviselő, aki szorgalmazta, hogy az NBÚ az állandó blokkolási jog helyett csak ideiglenes felhatalmazást kapjon.

A relativizálás

Az orosz–ukrán konfliktus kitörése után számos olyan narratíva jelent meg, amellyel igyekeztek relativizálni azt a tényt, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Jó példa erre az a nézet, hogy az ukránok tulajdonképpen „kiprovokálták” ezt a háborút, illetve az is, hogy az orosz hadsereg mintegy felszabadítóként érkezett az ukrán területekre.

Ahogy azonban a háború egyre nagyobb és egyre kegyetlenebb méreteket öltött, úgy jelentek meg az újabb és újabb „nézőpontok”, amelyek a háborús bűnök súlyosságát igyekeztek enyhíteni. Az említett narratívák leglátványosabban talán a bucsai mészárlás után jelentkeztek, a politikai közegben és a választók körében egyaránt.

A politikai színtér

Ahogy arról az Új Szó is írt, az Ukrajnában található Bucsában több tucat utcán heverő holttestről számoltak be a helyi tudósítók, miután az orosz hadsereg kivonult a településről. Az ukrán katonák két tömegsírra is bukkantak. Az újságírói beszámolók alapján a halottak többsége civil volt.

Nem sokkal az eset után a parlament emberi jogi bizottsága behívatta Igor Bratcsikovot, Oroszország pozsonyi nagykövetét. Peter Pollák (OĽaNO), a bizottság alelnöke azt mondta, hallani akarja, hogyan magyarázzák Oroszország képviselői a civilek ellen elkövetett bestiális cselekedeteket.

PPollák

Szerdán azonban az OĽaNO sajtóosztálya a lapunknak eljuttatott közleményében arról tájékoztatott, hogy Bratcsikov nem jelent meg az ülésen. Ehelyett egy tizenegy oldalas levelet küldött a parlamentnek, amelyben igyekezett megcáfolni az orosz hadsereg ellen felhozott vádakat. Bratcsikov több pontban is azt állította, hogy a mészárlás valójában meg sem történt, az ukrán civilek pusztán színészek, akik a fotók és a videófelvételek után egyszerűen felkeltek a helyükről. Az orosz nagykövet az írta, a mészárlás pusztán az ukrán propaganda hazugsága.

IBratcsikov

Pollákék válaszul készítettek egy elemzést, amelyben pontról pontra cáfolták meg Bratcsikov állításait.

„Az Orosz Föderáció szlovákiai nagykövetsége az orosz hazugsággyár kihelyezett munkahelyeként működik”

– jegyezte meg Juraj Krúpa.

A közösségi média

A bucsai mészárlást relativizáló vélemények rendkívül intenzíven jelentek meg a közösségi médiában is. A londoni Stratégiai Párbeszéd Intézete (ISD) egy friss kutatásában arra a következtetésre jutott, hogy a mészárlást megkérdőjelező bejegyzéseket többen osztották meg a Facebookon, mint azokat a posztokat, amelyeknek a szerzői hittek a rémtettek elkövetésében.

Az sem elhanyagolható tény, hogy a kutatásban vizsgált 20 országból (köztük 14 uniós tagállam) Szlovákiában terjedtek a leginkább a mészárlást megkérdőjelező bejegyzések. A kutatók szerint ezeket a posztokat egyértelműen a Kreml-féle forrásokra hivatkozva terjesztik, és valótlan információkon alapulnak.

Az efféle vélemények egyre gyakrabban jelennek meg az Új Szó Facebook-oldalán található cikkek kommentszekciójában is. Az április 13-án közzétett, „Bucsában már 400 holttestet találtak, sokakat tömegsírokban vagy elégetve” című cikkünk alá például 25 hozzászólás érkezett, ezek túlnyomó többsége hazugságnak tartja a mészárlással kapcsolatos híreket. Voltak olyan kommentelők is, akik egyenesen azt állították, hogy az ukránok a felelősek az áldozatokért.

„Ukránok voltak, mindenki tudja, csak próbálják a szót terelni, az ukrán nácik csinálják”

– írta az egyik hozzászóló.

Egy későbbi, április 18-án közzétett cikkünk alá, amely arról szólt, hogy Putyin kitüntette a bucsai vérengzésben részt vevő katonákat, 204 hozzászólás érkezett. A kommentelők egy jelentős része ebben az esetben is hazugsággal vádolta az ukránokat, az újságírókat, általánosságban a médiát, valamint lapunkat is. Ezen hozzászólások közt is felbukkant az a nézet, amely szerint „több tucat bizonyíték van arra”, hogy a mészárlást az ukránok rendezték meg.

Hogy pontosan miért jelennek meg az efféle hozzászólások, és miért próbálják sokan megkérdőjelezni a háborús rémtettek súlyát, arról Szicherle Patrikot, a Political Capital elemzőjét kérdeztük.

Érdekes
Szicherle Patrik

Ön hogy látja, közel két hónappal a háború kirobbanása után valóban megsokszorozódtak az orosz agressziót relativizáló hozzászólások és vélemények?

Az inautentikus online viselkedés, vagy hétköznapibb nevén a „trollkodás” régóta része a Kreml dezinformációs eszköztárának, a módszer maga nem újdonság, érdemes például a Brexit-kampányra vagy a 2016-os amerikai elnökválasztásra gondolni, ahol nagy számban vetették be a szentpétervári „trollgyár” munkatársait. A háború miatt tovább éleződött a Nyugat és Oroszország viszonya, konfliktusa, ez pedig természetszerűleg magával hozta a trollok aktivitásának emelkedését, amit tovább növelhet, hogy jelenleg számos orosz állami médium ki van tiltva az EU információs teréből. Ennek a módszernek megvan az az előnye, hogy az orosz narratívák – melyek gyakran a főáramú sajtó cikkei alatt tűnnek fel – eljutnak olyan felhasználókhoz is, akik egyébként nem találkoznának velük.

Honnan eredhet az a nézet, miszerint a civil ukrán áldozatokat ábrázoló képek pusztán beállított fotók? Egyáltalán miért próbálják sokan relativizálni a helyzetet, akár azzal, hogy az ukránokat is bűnösnek állítják be? Ez az orosz propaganda eredménye?

Ezek a narratívák az orosz propagandamédiumokból erednek – például a magyar nyelvű Kreml-barát Orosz Hírek portál számos alkalommal osztott meg cikkeket, amikben azt állították, hogy a bucsai mészárlás csak megrendezett, a holttestek valójában felkelnek a földről, stb. Ezeket az állításokat terjesztik aztán tovább Facebook-kommentekben a hivatásos trollok vagy éppen a lelkes Kreml-párti aktivisták. A miértre pedig az lehet a válasz, hogy attól függ: a hivatásos trollok esetében elmondható, hogy nekik ez a munkájuk. Az, hogy ezért mennyi pénzt kapnak, jó kérdés; a szentpétervári Internet Research Agency esetében vélhetően orosz szinten meglehetősen jó fizetés jár a munkáért. A Kreml-párti aktivisták esetében vélhetően az viszi őket előre, hogy számukra a Kreml igazsága az egyetlen létező igazság, és ténylegesen a lehető legtöbb embert szeretnék erről meggyőzni.

Elképzelhető, hogy a lakosság egy jelentős része nem is szembesül az orosz propagandával, és pusztán csak azért kezdi el megkérdőjelezni az ukrán civil áldozatokkal kapcsolatos híreket, mert alapvetően nem hisz a főáramú sajtónak?

A főáramú sajtóba vetett bizalom megrendülésének mindenképpen szerepe lehet ebben, de ugyanilyen fontos lehet a főáramú politikai elitbe vagy éppen a nyugati intézményrendszerbe vetett bizalom gyengülése. Amennyiben az olvasók nem bíznak e szereplőkben, akkor hajlamosabbak lehetnek más források után nézni és elfogadni az onnan származó magyarázatokat. Ki kell emelni egyébként, hogy a Kremlnek már bőven elég, ha a lakosság megkérdőjelezi a tényszerűen bizonyítható állítások igazságtartalmát, és elképzelhetőnek tartja a valóságtól eltérő magyarázatokat is – nincs szüksége arra, hogy egyértelmű igazságnak fogadják el az orosz álláspontot.

Mit gondol, mennyire befolyásolta a magyar hozzászólók véleményét Volodimir Zelenszkij személye és kijelentései? A választást megelőzően többször is negatív hangnemben nyilatkozott Orbán Viktorról. Elképzelhető, hogy ezzel ellenérzést váltott ki a magyar kommentelők egy részéből, akik egyébként nem feltétlenül voltak ukránellenesek?

Ezeknek talán annyi szerepük lehetett, hogy hihetőbbé tették a magyar ellenzék és Ukrajna közti kooperációt emlegető kormánypárti narratívát, ugyanakkor ukrán részről ezek mögött a hozzászólások mögött nem a magyar választási kampány befolyásolása, hanem a lehető legszélesebb körű nyugati támogatás biztosítása állt. Összességében e megnyilvánulások hatását nem becsülném túl, a jelenlegi magyar kormánypárti médiafölényben a Fidesz kellően hatékonyan tudja eljuttatni az üzenetét a választók nagyon széles tömegéhez; ez a háború vagy béke narratíva esetében sem Zelenszkij elnök megnyilvánulásain múlt.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!