Közélet

A háborús rémtettek relativizálása a politikában és a közvéleményben

Az orosz–ukrán konfliktus nyomán felerősödő hibrid hadviselés még intenzívebben jelenik meg a közösségi médiában, mint bármikor korábban. Az orosz háborús bűnöket relativizáló bejegyzések tömegével terjednek a Facebookon, és a legfrissebb kutatások szerint Szlovákiában különösen sokan osztják meg az efféle híreket. Az információs háború a közösségi média mellett a politikai színtéren is megjelenik.
author
Nagy Roland

2022. április 22. 07:00

Bucsa
Egyre több olyan hozzászólás és bejegyzés terjed a közösségi médiában, hogy a bucsai mészárlás az ukránok által megrendezett hazugság. A helyszíni tudósítók beszámolói és fotói egyértelműen cáfolják ezeket az állításokat. A szakértők szerint az orosz háborús bűnöket megkérdőjelező bejegyzések az orosz propagandából táplálkoznak. - TASR/AP-felvétel

A háború kitörése nemcsak katonai konfliktust hozott magával, hanem felerősítette a térségben zajló hibrid hadviselést is. Az információs háború egy régóta használatos eszköz arra, hogy megrendítse az emberek főáramú médiába vetett bizalmát, és alternatív „igazságokat” kínáljon az erre fogékony hírfogyasztók számára.

média

2022. február 26. 08:00

A katonai hadműveleteken kívül információs háború is zajlik

A hibrid hadviselés megerősödésére a szlovák politikusok is felhívták a figyelmet, sőt, konkrét lépéseket is tettek annak érdekében, hogy visszaszorítsák az álhírek terjedését.

Új törvény készül

Jó példa erre az a törvényjavaslat, amely felhatalmazta a Nemzetbiztonsági Hivatalt (NBÚ), hogy ideiglenesen, vagyis június 30-ig blokkolhatja a dezinformációs portálok működését. Így sikerült például felfüggeszteni a Hlavné správy vagy az Infovojna nevű portálok tevékenységét. Más kérdés, hogy ez a felhatalmazás kritikát váltott ki a szakértők körében, sőt, még a kormánykoalícióban sem tekintenek egységesen a kérdésre.

NBÚ

2022. március 4. 07:00

Már megkezdődött az álhírportálok blokkolása

Az aktuality.sk hírportál csütörtökön számolt be arról, hogy az OĽaNO képviselői a parlament következő ülésén egy módosító javaslatot akarnak benyújtani, amelynek értelmében nemcsak átmenetileg lehetne felfüggeszteni a weboldalak működését.

Emellett a javaslat átformálná az álhírportálok blokkolásának jelenlegi menetét is. Juraj Krúpa (OĽaNO), a parlament védelmi bizottságának elnöke elmondta, a folyamatba bevonnák a bíróságokat is, vagyis a blokkolt portálok üzemeltetői az igazságszolgáltatás előtt bizonyíthatnák, hogy nem terjesztettek hamis információkat.

JKrúpa
Juraj Krúpa szerint az álhírportálok blokkolásának folyamatába be kell vonni a bíróságokat is - TASR-felvétel

Ondrej Dostál, az SaS nemrégiben kinevezett igazságügyi államtitkára örömmel fogadná a bíróságok bevonását, viszont azzal nem ért egyet, hogy a törvény módosító javaslatként kerüljön a plénum elé. Szerinte a hagyományos törvényalkotási eljárást kellene követni, vagyis egy új kormányjavaslatként kellene beterjeszteni a parlament elé, a képviselők pedig három olvasatban tárgyalnának a dokumentumról.

Dostál volt egyébként az a képviselő, aki szorgalmazta, hogy az NBÚ az állandó blokkolási jog helyett csak ideiglenes felhatalmazást kapjon.

A relativizálás

Az orosz–ukrán konfliktus kitörése után számos olyan narratíva jelent meg, amellyel igyekeztek relativizálni azt a tényt, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Jó példa erre az a nézet, hogy az ukránok tulajdonképpen „kiprovokálták” ezt a háborút, illetve az is, hogy az orosz hadsereg mintegy felszabadítóként érkezett az ukrán területekre.

Ahogy azonban a háború egyre nagyobb és egyre kegyetlenebb méreteket öltött, úgy jelentek meg az újabb és újabb „nézőpontok”, amelyek a háborús bűnök súlyosságát igyekeztek enyhíteni. Az említett narratívák leglátványosabban talán a bucsai mészárlás után jelentkeztek, a politikai közegben és a választók körében egyaránt.

A politikai színtér

Ahogy arról az Új Szó is írt, az Ukrajnában található Bucsában több tucat utcán heverő holttestről számoltak be a helyi tudósítók, miután az orosz hadsereg kivonult a településről. Az ukrán katonák két tömegsírra is bukkantak. Az újságírói beszámolók alapján a halottak többsége civil volt.

Nem sokkal az eset után a parlament emberi jogi bizottsága behívatta Igor Bratcsikovot, Oroszország pozsonyi nagykövetét. Peter Pollák (OĽaNO), a bizottság alelnöke azt mondta, hallani akarja, hogyan magyarázzák Oroszország képviselői a civilek ellen elkövetett bestiális cselekedeteket.

PPollák
Peter Pollák szerint elfogadhatatlan az orosz nagykövet hozzáállása - TASR-felvétel

Szerdán azonban az OĽaNO sajtóosztálya a lapunknak eljuttatott közleményében arról tájékoztatott, hogy Bratcsikov nem jelent meg az ülésen. Ehelyett egy tizenegy oldalas levelet küldött a parlamentnek, amelyben igyekezett megcáfolni az orosz hadsereg ellen felhozott vádakat. Bratcsikov több pontban is azt állította, hogy a mészárlás valójában meg sem történt, az ukrán civilek pusztán színészek, akik a fotók és a videófelvételek után egyszerűen felkeltek a helyükről. Az orosz nagykövet az írta, a mészárlás pusztán az ukrán propaganda hazugsága.

IBratcsikov
Igor Bratcsikov orosz nagykövet levelet küldött a parlamentnek - TASR-felvétel

Pollákék válaszul készítettek egy elemzést, amelyben pontról pontra cáfolták meg Bratcsikov állításait.

„Az Orosz Föderáció szlovákiai nagykövetsége az orosz hazugsággyár kihelyezett munkahelyeként működik”

– jegyezte meg Juraj Krúpa.

A közösségi média

A bucsai mészárlást relativizáló vélemények rendkívül intenzíven jelentek meg a közösségi médiában is. A londoni Stratégiai Párbeszéd Intézete (ISD) egy friss kutatásában arra a következtetésre jutott, hogy a mészárlást megkérdőjelező bejegyzéseket többen osztották meg a Facebookon, mint azokat a posztokat, amelyeknek a szerzői hittek a rémtettek elkövetésében.

Az sem elhanyagolható tény, hogy a kutatásban vizsgált 20 országból (köztük 14 uniós tagállam) Szlovákiában terjedtek a leginkább a mészárlást megkérdőjelező bejegyzések. A kutatók szerint ezeket a posztokat egyértelműen a Kreml-féle forrásokra hivatkozva terjesztik, és valótlan információkon alapulnak.

Az efféle vélemények egyre gyakrabban jelennek meg az Új Szó Facebook-oldalán található cikkek kommentszekciójában is. Az április 13-án közzétett, „Bucsában már 400 holttestet találtak, sokakat tömegsírokban vagy elégetve” című cikkünk alá például 25 hozzászólás érkezett, ezek túlnyomó többsége hazugságnak tartja a mészárlással kapcsolatos híreket. Voltak olyan kommentelők is, akik egyenesen azt állították, hogy az ukránok a felelősek az áldozatokért.

„Ukránok voltak, mindenki tudja, csak próbálják a szót terelni, az ukrán nácik csinálják”

– írta az egyik hozzászóló.

Egy későbbi, április 18-án közzétett cikkünk alá, amely arról szólt, hogy Putyin kitüntette a bucsai vérengzésben részt vevő katonákat, 204 hozzászólás érkezett. A kommentelők egy jelentős része ebben az esetben is hazugsággal vádolta az ukránokat, az újságírókat, általánosságban a médiát, valamint lapunkat is. Ezen hozzászólások közt is felbukkant az a nézet, amely szerint „több tucat bizonyíték van arra”, hogy a mészárlást az ukránok rendezték meg.

Hogy pontosan miért jelennek meg az efféle hozzászólások, és miért próbálják sokan megkérdőjelezni a háborús rémtettek súlyát, arról Szicherle Patrikot, a Political Capital elemzőjét kérdeztük.

Szicherle Patrik

Ön hogy látja, közel két hónappal a háború kirobbanása után valóban megsokszorozódtak az orosz agressziót relativizáló hozzászólások és vélemények?

Az inautentikus online viselkedés, vagy hétköznapibb nevén a „trollkodás” régóta része a Kreml dezinformációs eszköztárának, a módszer maga nem újdonság, érdemes például a Brexit-kampányra vagy a 2016-os amerikai elnökválasztásra gondolni, ahol nagy számban vetették be a szentpétervári „trollgyár” munkatársait. A háború miatt tovább éleződött a Nyugat és Oroszország viszonya, konfliktusa, ez pedig természetszerűleg magával hozta a trollok aktivitásának emelkedését, amit tovább növelhet, hogy jelenleg számos orosz állami médium ki van tiltva az EU információs teréből. Ennek a módszernek megvan az az előnye, hogy az orosz narratívák – melyek gyakran a főáramú sajtó cikkei alatt tűnnek fel – eljutnak olyan felhasználókhoz is, akik egyébként nem találkoznának velük.

Honnan eredhet az a nézet, miszerint a civil ukrán áldozatokat ábrázoló képek pusztán beállított fotók? Egyáltalán miért próbálják sokan relativizálni a helyzetet, akár azzal, hogy az ukránokat is bűnösnek állítják be? Ez az orosz propaganda eredménye?

Ezek a narratívák az orosz propagandamédiumokból erednek – például a magyar nyelvű Kreml-barát Orosz Hírek portál számos alkalommal osztott meg cikkeket, amikben azt állították, hogy a bucsai mészárlás csak megrendezett, a holttestek valójában felkelnek a földről, stb. Ezeket az állításokat terjesztik aztán tovább Facebook-kommentekben a hivatásos trollok vagy éppen a lelkes Kreml-párti aktivisták. A miértre pedig az lehet a válasz, hogy attól függ: a hivatásos trollok esetében elmondható, hogy nekik ez a munkájuk. Az, hogy ezért mennyi pénzt kapnak, jó kérdés; a szentpétervári Internet Research Agency esetében vélhetően orosz szinten meglehetősen jó fizetés jár a munkáért. A Kreml-párti aktivisták esetében vélhetően az viszi őket előre, hogy számukra a Kreml igazsága az egyetlen létező igazság, és ténylegesen a lehető legtöbb embert szeretnék erről meggyőzni.

Elképzelhető, hogy a lakosság egy jelentős része nem is szembesül az orosz propagandával, és pusztán csak azért kezdi el megkérdőjelezni az ukrán civil áldozatokkal kapcsolatos híreket, mert alapvetően nem hisz a főáramú sajtónak?

A főáramú sajtóba vetett bizalom megrendülésének mindenképpen szerepe lehet ebben, de ugyanilyen fontos lehet a főáramú politikai elitbe vagy éppen a nyugati intézményrendszerbe vetett bizalom gyengülése. Amennyiben az olvasók nem bíznak e szereplőkben, akkor hajlamosabbak lehetnek más források után nézni és elfogadni az onnan származó magyarázatokat. Ki kell emelni egyébként, hogy a Kremlnek már bőven elég, ha a lakosság megkérdőjelezi a tényszerűen bizonyítható állítások igazságtartalmát, és elképzelhetőnek tartja a valóságtól eltérő magyarázatokat is – nincs szüksége arra, hogy egyértelmű igazságnak fogadják el az orosz álláspontot.

Mit gondol, mennyire befolyásolta a magyar hozzászólók véleményét Volodimir Zelenszkij személye és kijelentései? A választást megelőzően többször is negatív hangnemben nyilatkozott Orbán Viktorról. Elképzelhető, hogy ezzel ellenérzést váltott ki a magyar kommentelők egy részéből, akik egyébként nem feltétlenül voltak ukránellenesek?

Ezeknek talán annyi szerepük lehetett, hogy hihetőbbé tették a magyar ellenzék és Ukrajna közti kooperációt emlegető kormánypárti narratívát, ugyanakkor ukrán részről ezek mögött a hozzászólások mögött nem a magyar választási kampány befolyásolása, hanem a lehető legszélesebb körű nyugati támogatás biztosítása állt. Összességében e megnyilvánulások hatását nem becsülném túl, a jelenlegi magyar kormánypárti médiafölényben a Fidesz kellően hatékonyan tudja eljuttatni az üzenetét a választók nagyon széles tömegéhez; ez a háború vagy béke narratíva esetében sem Zelenszkij elnök megnyilvánulásain múlt.

Támogassa az ujszo.com -ot

Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a „kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót. És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből. Ez az előadás pontosan olyan szenvedélyes, mint a kőszínházi fellépés, ugyanúgy sok munkával jár, mégis ingyenes. Ha tetszett, hálásan fogadjuk adományát, amit a jelképes hegedűtokba helyezhet. Eddigi felajánlásait is szívből köszönjük az új hangszerekhez, a zenekar bővítéséhez, a repertoár kiszélesítéséhez: az ujszo.com naprakész működtetéséhez.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
csirke

Ne fogyasszunk lengyel baromfihúst!

Zoch utcai gázolás
Frissítve

Az ügyész indítványozta a Zoch utcai gázoló vizsgálati fogságba helyezését

fd

A pozsonyi gázoló több politikust is ismert

Vlagyimir Putyin

Putyin aláírta az ukrán megyék elcsatolásáról szóló törvényeket

A pozsonyi gázolás áldozataira emlékeztek kedd este Pozsonyban (FOTÓK)

A pozsonyi gázolás áldozataira emlékeztek kedd este Pozsonyban (FOTÓK)

komárom

Az EU-csatlakozás nyertesei: a két Komárom

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.