A gyermekzaklatás új színtere a világháló

„Jelenleg az egyik legkomolyabb veszély, hogy a gyerekek szexuális kizsákmányolás és gyermekpornográfia áldozatává válnak” – közölte Jaromír Čižnár főügyész a TASR hírügynökséggel. 

A Főügyészség tájékoztatása szerint idén májusig 157 eljárás indult gyermekpornográfiával összefüggő bűncselekmények miatt. 2019 ugyanezen időszakában 64 ilyen esetben indult eljárás. Mindez 145%-os növekedést jelent. Ami konkrétan a gyermekekről készült pornográf felvételek terjesztését érinti, 170%-os növekedésről beszélhetünk, a gyerekeken elkövetett szexuális visszaélések száma pedig eddig 50%-kal több, mint tavaly ilyenkor volt. 

Mariana Kováčová, a Nyitrán működő, szexuális zaklatás áldozatává vált gyermekekkel foglalkozó Slniečko intervenciós központ igazgatója lapunkat arról tájékoztatta, hogy a kormány által elrendelt óvintézkedések ideje alatt is fogadtak egy gyermeket, akit nevelőapja szexuálisan bántalmazott. „A visszaélés már régebb óta tartott, de a koronavírus-járvány alatt lepleződött le. Azt gondolom, hogy ennek a témának kevés figyelmet szentelünk.

Erről tanúskodik, hogy a gyerekekkel szemben elkövetett bűncselekmény leleplezésére éveket kell várni, vagy sosem történik meg, és felnőttként ezzel a gyakran nem feldolgozott traumával kell élniük”

– nyilatkozta az igazgató.

Minden 5. gyerek

Az országban az elmúlt tíz évben két felmérés készült, amely a gyerekek ellen elkövetett erőszakot vizsgálta. A legutóbbi, 2017-es kutatás eredményei azt mutatják, hogy a több mint háromezer megkérdezett gyerek 70%-ának van tapasztalata az erőszakkal. Közülük 24% válaszolta, hogy már elkövettek ellene szexuális erőszakot. „Ez átszámolva akár 11 ezer 14 és 15 éves gyereket is jelenthet összesen, hiszen a felmérésben csak nyolcadikosok és kilencedikesek vettek részt” – értelmezte az adatokat Kováčová.

„Az államnak minden feltételt meg kellene teremtenie ahhoz, hogy ne bántalmazzák a gyerekeket, valamint azon kellene dolgoznia, hogy az ilyen eseteket kiiktassa. Hiányoznak a szülőknek szóló, megelőző programok, de a specialisták is, akik foglalkoznának ezzel a problémával. Ez érinti a rendőrséget, a szociális munkásokat, az ügyészséget, hiszen szerintem a gyerekeket sokszor még mindig nem megfelelő körülmények között hallgatják ki. Gyakran több idegen személy előtt kell beszélniük a velük megesett szexuális visszaélésekről, olykor többször is el kell mondaniuk ugyanazt, van, hogy több hónappal a leleplezést követően” – figyelmeztet a rendszer hiányosságaira a már húsz éve működő központ vezetője.

Szerinte arra lenne szükség, hogy az országban a bajba jutott gyermek egy fedél alatt minden szükséges segítséget megkapjon.

„Támogatás, védelem, kivizsgálás, tanácsadás, terápia. Ezeknek egy helyen kellene elérhetőnek lenniük”

– tette hozzá Kováčová.

A feljelentés elmarad

Szemet Edit pszichológus arra figyelmeztet, hogy a családon belüli gyermekbántalmazás pontos gyakorisága mérhető a legnehezebben, mivel nem minden eset kerül a gyermekvédelmi rendszerbe. Az adatgyűjtést az is akadályozza, hogy a gyermek nem jelenti fel a családtagokat, hiszen sokszor azt sem tudják, hogy a velük történtek nem megengedettek. Pedig, mint mondta, az abúzus elkövetőinek túlnyomó többsége a gyerekek környezetéből kerül ki.

„A szakirodalom két típusú tettest különböztet meg: az első a fixált típusú elkövető, aki soha nem érdeklődött saját korának megfelelő partnerek iránt, a szexuális motivációja gyermekekhez kötött. A szexuális bántalmazás előre megfontolt szándékkal történik, és eleve sérülékeny gyermekeket választanak, akikhez kedvesek, gondoskodók. Az elkövetők másik típusa: a regresszívek, nekik felnőtt szexuális kapcsolataik vannak, házasok is lehetnek. Ebben az esetben hatalmi visszaélésről van szó” – mondta a pszichológus.

Hozzátette, az utóbbi csoportba tartozók gyakran választanak olyan szakmát, ahol a lebukás veszélye nélkül, akár évekig abuzálhatnak gyermekeket, így számos áldozatuk lehet.

Új jelenség

A szakirodalom minden olyan tevékenységet a szexuális bűncselekmények kategóriájába sorol, amely során a felnőtt saját vágyának kielégítésére használ egy gyereket.

„Az információs technológia fejlődésével ez olyan jelenségek felbukkanásához vezet, amelyeknek szinte kizárólag csak gyerekek az áldozatai. Ilyen például a szexting, amely szexuális tartalmú, gyakran kéretlen üzenetek küldözgetését jelenti, amelyek akár erotikus képeket és videókat is tartalmazhatnak”

– erről már Barbora Hubertová ügyész beszélt a szlovák sajtóirodának.

A másik elterjedt jelenség az úgynevezett grooming is, amikor a felnőtt előre megfontolt szándékkal hálóz be egy gyermeket, és kéretlen, felnőttek által gyerekeknek küldött szexuális felhangú üzenetekben is megnyilvánulhat. Ezek gyakran vezethetnek ahhoz, hogy a gyerekek találkoznak is azokkal, akikkel az interneten beszélgetnek, és ez akár erőszakba is torkollhat.

Mariana Kováčová elmondta, a jelenség előtte sem ismeretlen. „Azok a gyerekek, akik szexuális visszaélés áldozatává váltak, nagyobb mértékben vannak kitéve ennek a veszélynek, hiszen őket egyszerűbb manipulálni” – mondta.

Szemet Edit ezt azzal egészítette ki, hogy ezek az elkövetők tudatosan választanak könnyen sebezhető gyereket, vagy olyat, aki érzelmileg elhanyagolt, akire nem figyelnek eléggé otthon. „Pontosan a gyermek biztos támaszt kereső törődésigényével élnek vissza” – mondja a szakértő.

A veszély felismerése

„A gyerekeknek nem elég egyszer elmondani, hogy az idegenek veszélyesek lehetnek. Főleg, ha a veszélyt egy családtag jelenti. Az a fontos, hogy a gyerekek felismerjék, mi az, ami rendben van, és mi az, ami már nincs, és hogy tudják, az otthonukban biztonságban vannak, és a sikereik mellett beszélhetnek az őket ért sérelmekről is” – részletezte Kováčová, aki azonban bevallja, akiket saját szüleik bántalmaznak, ennél sokkal rosszabb helyzetben vannak.

„Nagyon fontos a megelőzés szempontjából, hogy megtanítsuk a gyermekeknek a potenciálisan veszélyes helyzetek felismerését

– Szlovákiában is ki van dolgozva a prevencióra vonatkozó program, ami a legkisebbeket célozza meg, ahol rajzok segítségével magyarázhatjuk el az óvodásoknak, mely testrészükhöz nem érhet idegen” – említi meg a már létező projektet Szemet Edit, aki egyben a gyerekkori szexuális bántalmazás következményeire figyelmeztet.

„Ezek között szerepel a poszttraumásstressz-zavar, amikor testhelyzet, szag, érintés is emlékbetörést válhat ki, így az áldozat újraéli a történteket, felnőttként pedig alkohol- vagy droghasználat, szexuális problémák, depresszió és öngyilkossági gondolatok is jelentkezhetnek” – ismertette a szakember, aki szintén a megelőzés fontosságát hangsúlyozta.

Hozzátette: a megfelelő médiatudatosság mellett a gyerekeknek el kell mondani, vigyázzanak azokkal, akik titokban akarják tartani a kapcsolatot velük.