A gyermekes családoknak nem marad pénzük a közüzemi számlák kifizetésére

Az energiaszegénység Szlovákiában leginkább az egyszülős háztartásokat érinti, közülük nagyjából minden hatodik háztartás veszélyeztetett. Ez a probléma azonban az egyszemélyes háztartásoknál és a többi gyermekes családnál is gyakori. A Szlovák Klímakezdeményezés (SKI), amelynek a Szlovák Tudományos Akadémia is tagja, arra figyelmeztet, hogy a kiszolgáltatott háztartásoknak nyújtott segítségnek célzottnak és motiválónak kell lennie.

„Szlovákiában sajnos még mindig nincs egyértelmű meghatározása az energiaszegény háztartásnak. Ha azt akarjuk, hogy a támogatás célzott legyen, először is tisztáznunk kell, hogy kinek kellene folyósítani”

– véli Kateřina Chajdiaková, a Szlovák Klímakezdeményezés koordinátora.

Kik vannak veszélyben?

A Szlovák Tudományos Akadémia által készített tanulmány a háztartások jövedelmének és kiadásainak az összehasonlításán alapult, amelyet a szlovákiai létminimum szintjével vetettek össze. Számításaik szerint egy háztartást akkor fenyeget az energiaszegénység, ha az összes energiaszámla kifizetése után a létminimum másfélszeresénél kisebb összeg marad a családi kasszában, ugyanakkor a háztartás tagjainak száma és korszerkezete alapján számított éves nettó jövedelme kevesebb mint 9079 euró.

Klímaváltozás

Az energiaszegénység elleni küzdelem kéz a kézben jár az éghajlatváltozás mérséklésével, amely Szlovákiában egyre inkább a magas hőmérséklet és a szélsőséges időjárás-ingadozások formájában jelentkezik.

„A nem hőszigetelt épületekben nagy a hőszivárgás, a háztartásoknak így természetesen többet kell fűteniük. A régi elektromos készülékek, fénycsövek nagyobb áramfogyasztással rendelkeznek, mint az új, takarékosabb készülékek. Ugyanígy az sem mindegy, hogy a háztartást központilag fűtik, vagy saját hőforrással rendelkezik, ami jobb esetben egy újabb kazán, rosszabb esetben egy fatüzelésű kályha lehet”

– magyarázza az energiaszegény háztartások magasabb energiafogyasztásának az okát Dušana Dokupilová, a Szlovák Tudományos Akadémia Prognosztikai Intézetének a munkatársa, az SAV most közzétett tanulmányának a társszerzője.

10 milliárd euró

A Szlovák Klímakezdeményezés szerint az államnak épp ezért fel kell gyorsítania és egyszerűsítenie kell a pénzügyi támogatást, hogy segítsen megoldani ezeket a problémákat.

„A probléma nem is a pénzhiány. Szlovákiának az elkövetkező tíz évben 10 milliárd euró áll rendelkezésére olyan intézkedésekre, amelyek egyrészt segítik az energiaköltségek csökkentését, másrészt hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez”

– tette hozzá Chajdiaková. Szerinte az olyan általános intézkedések, mint az idei, mindenki számára elérhető ártámogatás, hosszú távon nem jelentenek fenntartható megoldást Szlovákia számára. „Olyan háztartásokat is támogatunk, amelyeknek nincs rá szükségük. Másrészt a lakhatási támogatást, amely más országokban az energiaszegényeket segíti, Szlovákiában az érintettek nagy része nem kapja meg. Csak az anyagi szükséghelyzetben levő háztartások jogosultak rá” – figyelmeztet a Szlovák Klímakezdeményezés koordinátora.

Kell a motiváció

Az olyan tüzelőanyagok, mint a szén és a földgáz árát 2026-tól a kibocsátáskereskedelem hatálya alá vonják, amit különösen a háztartások fognak megérezni. Chajdiaková szerint az államnak ezért olyan intézkedéseket kell kidolgoznia, amelyek felkészítik Szlovákiát az új helyzetre.

„Mindenekelőtt motiválnunk kell az embereket. Hatékonyabb lenne számukra például, ha szigetelnék a házukat, vagy lecserélnék egy régi készüléküket egy újra, ahelyett, hogy minden évben az államtól várnának anyagi segítséget, ami nem oldja meg a probléma lényegét”

– magyarázza Chajdiaková. Szerinte meg kell változtatni az emberek gondolkodását és hozzáállását az energiaforrások felhasználásával kapcsolatban, egyszerűsíteni kell azonban a támogatási rendszert is. „Az energiaszegénység összetett probléma. Valóban szükség van az energiaszegény háztartások pénzügyi támogatására, vagy például a szociális bérlakásokra, a legfontosabb azonban az, hogy meghozzuk az alapvető intézkedéseket a támogatási rendszer átállítására, hogy a támogatásokhoz valóban az erre rászorulók jussanak hozzá” – állítja Dokupilová is.

Kevesebb bürokráciát

A Szlovák Klímakezdeményezés szerint csökkentenünk kellene a támogatásokkal kapcsolatos bürokráciát is.

„Ha valakinek nincs elég pénze a számlák kifizetésére, aligha várhatjuk el tőle, hogy szigetelje a házát, ha erre 50%-os állami támogatást kap, hiszen nincs miből kifizetnie a költségek fennmaradó 50%-át”

– mutat rá Chajdiaková, hozzátéve, hogy mind a jelenlegi, mind az új kormánynak célzottan kellene felhasználnia az uniós helyreállítási alapból származó forrásokat, hogy azokon segítsen, akiknek a legnagyobb szükségük van rá. Ugyanakkor az állami segítségnek nemcsak a jelenlegi problémákra kell megoldást nyújtania, hanem a jövőben is eredményeket kell hoznia. Az SKI szerint az energiaszegénység csökkentésére vonatkozó nemzeti célkitűzéseket, valamint az ennek elérését célzó intézkedéseket ezért tartalmaznia kellene a kidolgozás alatt álló Nemzeti Energia- és Klímatervnek (NECP) is.