A gazdaság egészére pozitív hatással van a lassuló infláció és a bérek növekedése

Míg 2022 első negyedévében az egy évvel korábbihoz képest több mint 3 százalékkal nőtt a szlovák gazdaság teljesítménye, az orosz–ukrán konfliktus kiéleződése miatt a szlovák gazdaság is lejtőre került, 2023 első negyedévében így már csak 0,2 százalékos éves növekedést mért a Statisztikai Hivatal. 

„Az elmúlt egy évben azonban folyamatos javulásnak lehettünk tanúi, az idei első negyedévben így már 2,7 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az egy évvel korábbihoz képest”

 – mondta el Jana Morháčová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. A szlovák gazdaság ezzel a leggyorsabban növekvő uniós tagállamok közé tartozik, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat szintén szerdán közzétett jelentése szerint az Európai Unió tagországainak az átlagos gazdasági növekedése ugyanis az idei első negyedévben csupán 0,4 százalék volt.

Brüsszel is derűlátó

Az Európai Bizottság szerdán közzétett tavaszi előrejelzése szerint Szlovákia GDP-je – a tavalyi 1,6 százalék után – idén már éves szinten 2,2%-kal nőhet, jövőre pedig a növekedés eléri a 2,9%-ot. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint Szlovákia gazdasága idén így a 27 tagú Európai Unióban a kilencedik leggyorsabb növekedést produkálja, jövőre pedig már a hetedik leggyorsabban növekvő gazdasággal büszkélkedhetünk. Az infláció üteme ezzel párhuzamosan a tavalyi 11 százalékról idén 3 százalék körüli szintre lassul, miközben a bérek idén és jövőre jóval gyorsabban nőnek majd, mint az infláció, ami a reálbérek növekedéséhez vezet.

Növekvő reálbérek

„A Statisztikai Hivatal az első negyedéves gazdasági növekedésről szóló részletes jelentését ugyan csak június 6-án teszi közzé, azonban más a most közzétett gyorsjelentésből is kiderült, hogy a gazdasági növekedésünket legfőképp a háztartások és az állam növekvő kiadásainak köszönhetjük” – mondta el lapunknak Marián Kočiš, a Szlovák Takarékpénztár makrogazdasági elemzője. Az ígéretesen alakuló lakossági fogyasztás szerinte az infláció csökkenésével és a bérek növekedésével magyarázható. 

„Az általunk várt 7% körüli átlagos nominális bérnövekedés mellett az alacsonyabb átlagos inflációs ráta (várakozásaink szerint 3%) miatt a reálbérek idén összességében 4%-kal nőhetnek, ami azt jelenti, hogy a lakosság idén átlagosan ennyivel több árut és szolgáltatást engedhet meg magának a fizetéséből, mint tavaly”

 – tette hozzá Kočiš, aki szerint mindez az egész gazdaságra pozitív hatással lesz. A Szlovák Takarékpénztár elemzője arra is emlékeztetett, hogy a fogyasztói bizalom az elmúlt hónapokban emelkedett, az alkalmazottak már nem félnek attól, hogy elveszítik az állásukat, vagy hogy az elkövetkező időszakban látványosan romlana a háztartásuk anyagi helyzete. Épp ellenkezőleg, abban bíznak, hogy az elkövetkező időszakban nőnek a megtakarításaik.

A szlovák gazdaság növekedését a külkereskedelem is támogathatja, amely 1,8 milliárd eurós többlettel zárta az első negyedévet. „Különösen az év vége felé várható fellendülés, amit az Európai Központi Bank akkorra már lazább monetáris politikája és az eurózónás alapkamat csökkentése is támogathat” – véli Kočiš. A makrogazdasági elemző szerint azonban arról sem szabadna megfeledkeznünk, hogy a szlovák külkereskedelem teljesítménye nagymértékben függ a legfontosabb kereskedelmi partnereink, különösen Németország gazdasági teljesítményétől. Kočiš szerint a jó hír, hogy a német gazdaság már elérte a mélypontját, és a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy kezd kilábalni a tavaly tapasztalt enyhe recesszióból.

Feszült munkapiac

A Statisztikai Hivatal szerdán a legfrissebb foglalkoztatottsági adatokat is közzétette. Ezek szerint az idei első negyedévben 2,419 millió ember dolgozott a szlovák gazdaságban, 0,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Hogy a viszonylag dinamikus gazdasági növekedés ellenére a foglalkoztatottság csökken, az Kočiš szerint több tényezővel is magyarázható. 

„Elsősorban a szakképzett dolgozók akut hiányával, nem kis mértékben járult hozzá ehhez azonban a korkedvezményes nyugdíjba vonulók szokatlanul magas száma is”

 – állítja az elemző, aki szerint a közeljövőben nem számíthatunk a munkapiaci helyzet gyors javulására. Épp ellenkezőleg, a demográfiai mutatók romlása miatt még többen hiányoznak majd a munkapiacról, a cégek így kénytelenek lesznek megemelni a fizetéseket, hogy megtartsák az alkalmazottaikat, vagy hogy újakat toborozzanak. „Ebben az összefüggésben pozitívan értékeljük, hogy a Fico-kabinet megkönnyítette a vendégmunkások foglalkoztatását. Sokat segíthetne azonban a szülői szabadságon levő nők részmunkaidős foglalkoztatásának a támogatása, vagy annak a biztosítása, hogy a korengedményes nyugdíjba vonulók is nagyobb mértékben vállalhassanak munkát” – figyelmeztet Kočiš.