A finn modellt követné az új oktatási program

Színvonal, hozzáférhetőség és modernizálás. Martina Lubyová (SNS-jelölt) oktatási miniszter állítása szerint a 10 évre szóló fejlesztési terv megvalósítási stratégiájának kidolgozásakor ez a három cél vezérelte a tárcát. Az oktatási rendszer színvonalát új finanszírozási, irányítási és minőségbiztosítási rendszerek bevezetésével emelné. A színvonalas oktatást az integráció és az inklúzió segítségével tennék elérhetővé mindenki számára. Továbbá korszerűsítenék az oktatás tartalmát, és összhangba hoznák a munkaerőpiac igényeivel. A fejlesztési terv kidolgozásánál a finn-modellt vették alapul, ez válthatná fel a jelenleg használt szegregált angolszász-modellt.

A részletes, 150 intézkedést és azok pontos anyagi vetületét csak akkor hozza nyilvánosságra a tárca, ha a dokumentumot beterjeszti a kormány elé. A nemzeti fejlesztési terv még mindig belső tárcaközi egyeztetésen van, az utolsó észrevételeket most dolgozzák bele. Lubyová szerint két hét múlva kerülhet a kabinet elé. Óvatos becslése szerint a 10 éves fejlesztési terv 9 milliárd eurót emészthet fel. Martina Lubyová állítja, hogy a fejlesztési terv stratégiájának kidolgozásakor a Tanuló Szlovákia névre keresztelt szerzői dokumentumból valamint az oktatásügy állapotáról szóló 2012-es jelentésből indultak ki. „Elemeztük az erősségeit és hiányosságait, a bennük rejlő potenciált és a kockázatokat. Egy integrált dokumentumot hoztunk létre, mely magába foglalja a kormányprogram célkitűzéseit, illetve az élethosszig tartó tanulás koncepcióját, mely eddig hiányzott” – magyarázta Lubyová.

A kiszivárgott hírek szerint az ötéves kortól kötelező lehet az óvodalátogatás, emelkedhetnek a pedagógusbérek, több mint 10 év lehet a kötelező iskolalátogatás, illetve a belügyminisztérium hatáskörében működő oktatási intézmények is az oktatási tárcához kerülnének. Martin Poliačik (Progresszív Szlovákia) pozitívan értékelte a stratégia megalkotásának alapdokumentumait, ugyanakkor kifogásolta, hogy még mindig nem lehet tudni, mi valósul meg a jelenlegi választási ciklus hátralévő két évében.

Három területen változtatnának

Martina Lubyová (SNS-jelölt) oktatási miniszter szerint a nemzeti oktatási-nevelési fejlesztési program megvalósítási stratégiájának kidolgozásakor számos uniós és OECD felmérés mutatóit is figyelembe vették. A miniszter három területen javasol komoly változtatásokat.

Rosszul állunk például a hazai 15 éves diákok teljesítményét illetően. Az OECD célja, hogy tagállamaiban 2020-ra átlag 15%-ra szorítsa vissza a gyengén teljesítő 15 évesek számát, jelenleg az átlag 21%, a hazai 15 évesek 30,7%-a teljesített gyengén a 2016-os PISA felmérésben.

Alul teljesítünk az óvodai képzés terén is. Egy 2016-os felmérés alapján az uniós országokban a négyéves gyermekek átlag 96,9%-a jár óvodába, míg Szlovákiában a négyéves gyerekeknek átlagosan 76,5%-át sikerül elhelyezni. Martina Lubyová elmondta, hogy valóban tervezik az ötéves kortól számított kötelező óvodalátogatás bevezetését, ám becslése szerint erre legkorábban két év múlva kerülhet sor. „Először is a kapacitási gondjainkat kell megoldanunk. Ha ugyanis szeptembertől kötelezővé tennénk, akkor ezzel kiszorítanánk a négyéves gyerekeket az óvodákból. Egyszersmind az önkormányzatokra is apellálni szeretnénk, hogy éljenek az IROP programban a kapacitások bővítésére rendelkezésre álló 30 millió euróval” – közölte a miniszter. Uniós viszonylatban a sor végén kullogunk az élethosszig tartó tanulás területén is. Az uniós tagországokban a 25–65 év közöttiek képzésében a lakosság 10,9%-a vesz részt, míg Szlovákiában ez mindössze 3,4%. Lubyová szerint a fejlesztési program egyik célja, hogy javítsanak ezeken a mutatókon.

A tervezett módosításoknál számos demográfiai mutatót is figyelembe vettek. Egy 2015-ben készült prognózis alapján ugyanis a többségi lakosság körében fokozatosan csökken majd a születések száma, míg a roma közösség körében egyelőre emelkedéssel kell számolni. „Ezért is nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a szociálisan és halmozottan hátrányos gyermekek felzárkóztatására” – mondta a miniszter.

A nemzeti fejlesztési programban 150 intézkedést fogalmaztak meg, melyeket kétéves ciklusokra lebontott, összesen öt akciótervben valósítanának meg. A költségüket 9 milliárd euróra becsüli a tárca, ugyanakkor a minisztérium éves költségvetése 1,5 milliárd euró. Egyelőre nem lehet tudni, hogy idén, illetve ebben a választási ciklusban milyen összeget fordíthat majd a tárca a fejlesztésekre. „Nem reformként kell tekinteni a stratégiára, hanem hosszú távú fejlesztési tervként kell felfogni” – mondta a miniszter. Lubyová kitérő választ adott több kérdésre, egyebek mellett kitért a pedagógusbérek tervezett emelését firtató kérdés elől.