A dugók többségét nem akadályok okozzák

Miért pont én és miért épp ma? Teszi fel magának a kérdést talán minden sofőr, aki huzamosabb időre dugóba kerül, ahol egy kilométer megtétele tíz percig is eltart. Gyakran előfordul, hogy a dugónak egyszer csak nyoma veszik, de rejtély marad, hogy valójában miért alakult ki. Az úton ugyanis karambol, de javítás miatt sincs forgalomterelés.

Szakértők ilyenkor a semmiből kialakult forgalmi dugókról beszélnek. Erre rendszerint akkor kerül sor, ha az autópályán túl sok autó van egy helyen. A hosszú, több kilométeres dugókat nemcsak egy tényező befolyásolja, hanem sok, gyakran véletlenszerű egybeesés és természetesen a fegyelmezetlen sofőrök. Maga a dugó és a kocsisor nem lassítja a forgalmat csak azért, mert van. A kilométeres kocsisorokban a rendezetlenül vezető sofőrök miatt nehéz a továbbhaladás.

A kocsisorok hosszát a sofőr befolyásolja

Kevesen tudatosítják, a forgalmi dugókat azok a sofőrök okozzák, akik gyakran és értelmetlenül váltogatnak sávokat olyan helyen, ahol nagyon kicsi a követőtávolság az egyes gépkocsik között.

Ugyanilyen hibát követ el az, aki túl korán, az akadály előtt akar átsorolni a szabad sávba, vagy aki nem veszi figyelembe a cipzár elvet és nem engedi maga elé az autókat. Tovább bonyolítják a helyzetet azok a sofőrök, akik nem sorolnak be a kamionok között húzódó nagyobb hézagokba.

A forgalmi dugó másik klasszikus okozójának azok számítanak, akik az akadály végén nem gyorsulnak fel, blokkolva ezáltal a mögöttük haladó autókat. Érdekes módon további lassulást okoznak azok, akik ki akarják kerülni a tolakodó sofőröket, korán sorolnak be a levezető sávokban, növelve ezáltal a kocsisor hosszát.

Melyik stratégia a nyerő?

A forgalmi dugókat lehetetlen elkerülni. Minél sűrűbb a forgalom az utakon, minél gyakoribbak az útjavítások, annál nagyobb az esélye annak, hogy ilyen torlódásra sor kerül. Több stratégia létezik arra, hogyan lehet átvészelni egy dugót. Néhányan inkább kerülőúton haladnak, aztán a többiek nyugodtan ücsörögnek abban bízva, hogy a többség megunja a várakozást és letér az útról.

Azok a sofőrök, akikre nem éppen az engedékenység a jellemző, egy méterrel sem módosítják eredetileg kitűzött útvonalukat. Statisztikailag viszont állítólag épp ez a taktika lehet a legsikeresebb. Felmérések szerint az autópályáról való letérés rendszerint nem okoz időmegtakarítást. Az autópályákon kívül ugyanis rendszerint a levezető utakon, a mellékutakon és a kerülőutakon is dugók vannak.

Ha lehet, csaljanak trükkökkel

Például ha út előtt a tervezett időtartam minden órájához 15 percet hozzászámítanak egy eseteleges dugóban való várakozásra, akkor még a hosszabb kocsisorokat is nyugodtan átvészelik, akár időveszteség nélkül. Ezzel idegzetüket és üzemanyagukat is spórolják. Ha papíron nem is, fejben minden sofőr meghatározza, körülbelül mennyi idő alatt akarna megtenni egy utat. Aztán ha valami miatt a vezetés nem olyan zökkenőmentes, s lassan úgy érzi, kicsúszik az előre meghatározott időből, ideges lesz. Ezért ezt csak úgy lehet elkerülni, hogy a megszokottnál jóval több percet határoznak meg indulás előtt.

A hidegebb innivaló felfrissíti a sofőrt és az utasokat, nyugodt zene, vagy DVD-film pedig a gyermekek figyelmét is lekötheti.

Jelentős stressz a lassú araszolás

Ha a forgalom teljesen leáll, akkor ki kell kapcsolni a motort, hogy megóvják az akkumulátort. A kocsisorok végén nem ajánlott kiszállni az autóból, mert a távolról közelgő autók veszélyt jelentenek. Ajánlott azonnal bekapcsolni az elakadásjelzőt, hogy a sofőrök messzebbről is észrevegyék, valami baj van az úton.

A mentők rendszerint a leálló sávokban haladnak, ezért ezeket mindig szabadon kell hagyni, hogy mielőbb kiérjenek a baleset helyszínére.

A hosszú dugó nem más, mint kiadós stressz. Pszichológusok bebizonyították, hogy a dugóban araszoló sofőrök idegessége ugyanolyan szinten van, mint a tüntetők ellen kivezényelt rendőröké.

Jótanács: a forgalmi dugókat ne személyével szembeni támadásnak vegye, ne engedje, hogy felidegesítse. Jobb, ha időben számol vele és tudomásul veszi, hogy van.