A cseh határellenőrzés a szlovák belpolitikában is vitát váltott ki

A cseh kormány rendelete értelmében az ellenőrzések egyelőre 10 napig lesznek érvényben, ezt követően a kabinet újra kiértékeli a helyzetet, és szükség esetén akár meg is hosszabbíthatják a dokumentum érvényességét. Vít Rakušan cseh belügyminiszter azt mondta, idén több mint 11 ezer illegális bevándorlót fogott el a rendőrség az ország területén.

„Példátlan helyzettel kell szembenéznünk ebben az évben”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy a migrációval összefüggésben fokozódott a szervezett bűnözés mértéke is, főként az embercsempészek tevékenysége.

Milan Majer, a cseh idegenrendészet vezetője közölte, idén sokkal több illegális bevándorlót kapcsoltak le, mint 2015-ben, a menekültválság kirobbanásának évében. Ami pedig a csempészeket illeti, eddig 125-öt vettek őrizetbe, és legalább már 140 büntetőeljárás indult ellenük.

A rendelet alapján a határátlépés csak bizonyos helyeken lesz engedélyezve. A cseh belügy honlapja szerint összesen 27 átkelőhelyen lehet majd belépni az ország területére, ebből 17 közúti, 7 vasúti és 3 folyami átkelőhely. Ezeken kívül csak kivételes esetekben engedélyezik a határ átlépését – elsősorban azoknak a mezőgazdászoknak, erdészeknek, vadászoknak és halászoknak, akik munkavégzés céljából közelítik meg az átkelőket.

Másodlagos migráció

Rakušan megjegyezte, már a szlovák belügyminisztériummal is tárgyalt a témáról.

„Őszintén szólva nem értünk el olyan sikereket ezekkel a diplomáciai lépésekkel, mint amilyeneket vártunk”

– mondta a cseh belügyminiszter. Hozzátette, senki sem boldog a határellenőrzés gondolatától, de muszáj volt közbelépniük, a cseh állampolgárok biztonsága érdekében. A tárcavezető abban bízik, hogy az ellenőrzések elriasztják majd a csempészeket.

Zuzana Eliášová, a szlovák belügyi tárca szóvivője hangsúlyozta, mindkét országban érzékelhető az úgynevezett másodlagos migráció hatása, vagyis a menekültek pusztán útvonalként használják Szlovákiát és Csehországot, javarészt azért, hogy Németországba jussanak el. Ez azonban más európai országokban is komoly problémát jelent, ezért a belügyminisztérium úgy véli, hogy EU-s szinten kellene foglalkozni a helyzettel.

„Tiszteletben tartjuk a cseh belügy döntését, ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy egy olyan komoly témáról van szó, amelyet az Európai Unió szintjén kellene megtárgyalni. Szlovákia kezdeményezni is fogja ezeket az egyeztetéseket”

– olvasható Eliášová közleményében.

Rakušan emellett Magyarországot is bírálta, amiért nem tartják be a nemzetközi egyezményeket, vagyis nem fogadják vissza az illegális bevándorlókat, így pedig egy dominó-effektust indítanak el. A szlovák belügy ezzel kapcsolatban úgy reagált, továbbra is érvényben van a szlovák és a magyar határrendészet azon megállapodása, hogy a felek gyakoribb ellenőrzéseket fognak tartani.

Belső viszály

A cseh belügyminisztérium döntése Szlovákián belül is politikai vitát váltott ki. Juraj Krúpa (SaS), a parlament védelmi bizottságának elnöke csütörtökre rendkívüli ülést hívott össze, amelyen Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszternek válaszolnia kell majd a bizottság tagjainak kérdéseire.

„Megkérdezzük a tárcavezetőt, mi vezetett az ellenőrzések újbóli bevezetéséhez a cseh határon. Nyilvánvalóan alábecsülte a menekülthullámmal kapcsolatos helyzetet, vagy pedig nem tárgyalt eleget a cseh, illetve a magyar kollégájával. A menekültek főként Magyarországról érkeznek Szlovákiába, így az lenne a logikus, ha mi is ellenőriznénk a határainkat, hiszen a helyzetet láthatóan nem sikerült kezelni”

– üzente a védelmi bizottság vezetője.

Eliášová elhatárolódott Krúpa kijelentéseitől.

„A tárca arra kéri a képviselő urat, először hallgassa meg a tényeket, csak aztán kritizálja a belügyminiszter munkáját. A mai nyilatkozata a belügyminiszterrel szembeni elfogultságáról tanúskodik. Ez korábban már többször is megmutatkozott”

– vélekedett a szóvivő. 

(TASR, Denník N)