A civilek átírnák a jogszabályt

Pozsony. Egy választási időszak és két év előkészítő munka sem volt elegendő ahhoz, hogy a Smer érdemben módosítsa az információs törvényt, amivel átláthatóbbá és nyomon követhetővé vált volna az állami szféra működése. A civil szervezetek egy éves határidőn belül kérik az új kormánytól a módosítást.

2001-ben fogadta el a parlament az információs törvényt, melynek köszönhetően számos előnytelen szerződés, korrupciós botrány és visszaélés került napvilágra. A Smer egyik választási ígérete az volt, hogy egyszerűbbé teszi az információkhoz való hozzáférést. Az igazságügyi tárca két évig dolgozott a módosító javaslaton, és a munkában több civil szervezet, köztük a Transparency International Slovákia (TIS), az Aliancia Fair-play (AFP), a Via Iuris és az Ineko gazdaságkutató intézet is részt vett. A tárcaközi egyeztetés során összesen 730 észrevétel érkezett a módosító javaslathoz, mely a civil szféra szerint több területen valóban előrelépést hozott volna. A tervezet végül nem került a kormány elé, és a parlamentben múlt pénteken egy olyan módosító javaslatot fogadott el a Smer, amely csupán egy európai uniós előírást dolgoz fel.

Összefogtak a civilek

„Robert Fico kormánya nem teljesítette korábbi ígéretét, ezért felszólítjuk a politikai pártokat, hogy vállaljanak részt az infotörvény és a gyakorlat javításában” – mondta Gabriel Šípoš, a TIS igazgatója. „Azt szeretnénk, hogy az infotörvény egy mindenki számára hatékony eszköz legyen, és ne csak a legkitartóbbak tudják alkalmazni” – tette hozzá Ján Kovalčík, az Ineko munkatársa. A TIS korábban arra is rámutatott, hogy a nagyobb vállalatok sajátos módon értelmezik az infotörvényt, és különböző praktikákat alkalmazva törvénytelenül tagadják meg az információk kiadását. A civil szervezetek tíz pontban foglalták össze azokat a módosításokat, melyeket véleményük szerint mielőbb be kell építeni az infotörvény módosításába ahhoz, hogy a jogszabály valóban egyszerűbbé tegye az információkhoz való hozzáférést. A TIS, az AFP és az Ineko munkatársai tízpontos javaslatukkal megszólítják a nagyobb politikai pártokat. A parlamenti választások eredményétől függetlenül azt szeretnék, hogy valamennyien kötelezzék el magukat a módosítások átültetése mellett. Januárban összegzik a pártok álláspontját a tízpontos javaslattal kapcsolatban.

Tíz módosítás

Azt javasolják, hogy minden állami tulajdonban levő megyei és önkormányzati vállalat köteles legyen kiadni az információkat. Legyen nyilvános az állami vállalatok magas beosztású vezetőinek életrajza és fizetése. A szerződések nyilvánosságra hozatalára egyetlen központi jegyzéket hoznának létre, az önkormányzatoknak is ezt kellene használniuk, többségük jelenleg saját weboldalukon teszi közzé a szerződéseket. Nyilvánossá tennék a rendőrségi döntéseket, beleértve a vizsgálatok leállításának indoklását is. Azt szeretnék, hogy a dokumentumokba való betekintés lehetősége helyett valóban tegyék hozzáférhetővé az információkat, dokumentumokat. Az említett központi jegyzékben kérnék nyilvánossá tenni a községi és a megyei képviselő-testületi ülések szavazásaira vonatkozó adatokat, a jegyzőkönyveket és a bizottságok üléseinek jegyzőkönyveit. A szerződéseknek a jelenlegi öt helyett tíz évig kellene elérhetőnek lenniük, vagy addig, amíg érvényesek. Szisztematikusan összevonnák az állami adatbázisokat, a szerződéstárat, a közbeszerzési és a kataszteri adatbázist, valamint a cégjegyzéket. Működőképessé tennék a bírói döntések adatbázisát. Úgy alakítanák át az adatvédelmi hivatal jogköreit, hogy egyben az információkhoz való hozzáférést is ellenőrizhesse.