A 17 éve nem látott karácsonyi árvágta idén is folytatódik

Decemberben 5,8 százalékos drágulást mért a Statisztikai Hivatal az egy évvel korábbihoz képest. „Ilyen látványos decemberi árugrásra Szlovákiában 2004 óta nem volt példa” – mondta el lapunknak Jana Morháčová, a Statisztikai Hivatal szóvivője.

Drágább élelmiszer

Az árak az összes vizsgált termékcsoportban nőttek, az infláció gyorsulásához azonban leginkább az élelmiszerek járultak hozzá. „Ezek az elmúlt hónapban átlagosan 6,3 százalékkal kerültek többe az egy évvel korábbinál, az egyes termékek között azonban jelentős különbségek vannak. A legnagyobb árugrást, több mint 18 százalékosat, az étolajok esetében mértük, több mint 8 százalékkal drágult azonban a kenyér, 6,5 százalékkal a tej és tejtermékek, 3,3 százalékkal pedig a hús is” – tette hozzá Morháčová.

„A szlovákiai családok az élelmiszerekre és a lakhatásra költik a legnagyobb összeget a költségvetésükből. Az élelemre fordított összeg az összes kiadásaik ötödét, a rezsiköltségek a negyedét teszik ki, így nem csoda, hogy ezek drágulására jóval érzékenyebbek”

– mondta el lapunknak Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője.

Decemberben azonban az autótulajdonosoknak is jóval mélyebbre kellett nyúlniuk a pénztárcájukba. Az üzemanyagokért a negyedével nagyobb összeget kértek tőlük a töltőállomásokon az egy évvel korábbinál. A járványügyi lezárásokra panaszkodó vendéglátóipari vállalkozások decemberben csaknem 7 százalékkal nagyobb összeget számláztak a vendégeiknek, de a papírárak drasztikus növekedése miatt több mint 14 százalékkal drágultak a sajtótermékek is.

Szédületes gyorsulás

Tavaly januárban az éves infláció még csak 0,7 százalék körül mozgott, az év folyamán azonban tartós növekedést mért a Statisztikai Hivatal, decemberre így ez elérte a már jelzett 5,8 százalékot.

„Tavaly éves szinten így 3,2 százalékkal nőttek az árak, ami az elmúlt kilenc év legnagyobb árugrásának számít. Csak összehasonlításképpen: 2016-ban éves szinten még 0,5 százalékkal csökkent az árszint, és a világjárvány első évében, 2020-ban is csak 1,9 százalék körül mozgott”

– nyilatkozta lapunknak Štefan Adamec, a Statisztikai Hivatal árszintet figyelő részlegének a vezetője. Szerinte tavaly az egész év átlagát tekintve a legnagyobb drágulást az üzemanyagok (17%) és a dohánytermékek (14%) esetében mérték.

Ez vár ránk idén

Mire számíthatunk a decemberi árvágtát követően az idei évben?

„Az aktuális előrejelzéseink szerint az első negyedévben nem hogy nem lassul, hanem épp ellenkezőleg, még a tavalyihoz képest is tovább gyorsul az infláció üteme. Az év első három hónapjában 7 százalék körüli drágulással számolunk. Az év hátralevő részében ennél ugyan már visszafogottabb drágulás várható, ez azonban még így is 5–6% között mozog majd”

– állítja Sadovská. Szerinte nagyjából hasonló trendre számíthatunk az élelmiszerárak esetében is, amelyek az első negyedévben szintén 7 százalékkal drágulhatnak az egy évvel korábbihoz képest. Míg tavaly januárban ráadásul csökkentek az energiaárak, idén ezek is nőnek, miközben folytatódik az üzemanyagok, az építőanyagok és a cigaretta drágulása is.

Elúsznak a megtakarításaink

A rég nem látott csúcsokat döntögető inflációt a megtakarításainkon is megérezzük. „Az infláció üteme az elmúlt öt évben rendre meghaladta a bankok betéti kamatainak a szintjét: míg az átlagos kamatszint nulla és egy százalék között mozgott, az infláció üteme elérte az 1,3–3,2 százalékot. Nem lesz ez másképp idén sem, azzal a különbséggel, hogy míg a betéti kamatok szinte semmit sem változtak, az infláció üteme 5–6% között mozog majd, vagyis ez utóbbi miatt jelentősen csökken a banki betéteink értéke” – figyelmeztet Sadovská.