2018: az év, amikor megölték Kuciakot

A rendszerváltás óta nem voltak akkora tüntetések az országban, mint a Kuciak-gyilkosság után. A nyomás miatt lemondott Robert Fico (Smer) miniszterelnök és Robert Kaliňák (Smer) belügyminiszter, Andrej Kiska államfő pedig kinevezte a Peter Pellegrini (Smer) vezette új kormányt. Ennek ellenére az emberek 57 százaléka úgy véli, hogy a 2018-as év egyáltalán nem volt kiemelkedő – közölte a Sme napilap a Focus ügynökség felmérésére hivatkozva. Ezzel szemben a megkérdezettek mindössze 40 százaléka gondolja, hogy az idei év kulcsfontosságú volt Szlovákia jövője szempontjából, 3 százalékuk pedig nem tudott dönteni a kérdésben. 

Nem történt igazi változás 

Ľubomír Falťan szociológus az eredményt azzal magyarázza, hogy az emberek nagy része nem közéleti vagy politikai szempontból figyeli az eseményeket, hanem elsősorban a személyes életükben történt változások alapján értékelnek. „A vidéki emberek közül sokan nem is követik a híreket. Ugyan hallanak valamit, de ha az nem érinti a hétköznapi életüket, akkor nem is foglalkoznak a dologgal. A gazdasági változásokra sokkal inkább felkapják a fejüket, mint a politikaira” – tette hozzá a szakértő. Grigorij Mesežnikov politológus szerint azért is született ilyen eredmény, mert az emberek nem érzik valódi változásnak az idei eseményeket. „Előrehozott választások esetén ez az arány alacsonyabb lenne. Peter Pellegrinit sokan Fico jobbkezének tartják” – mondta a politológus. Ez a vélemény elsősorban a 24 év alatti fiatalokra jellemző, és főleg azokra az emberekre, akik nem mennének el szavazni. 

A gyilkosság súlya 

A felmérés készítői azt is megkérdezték, hogy mit tartanak az emberek az idei év legkiemelkedőbb eseményének. A válaszadók 45 százaléka Ján Kuciak és Martina Kušnírová februári meggyilkolását választotta. A második legfontosabb eseménynek Fico távozását tartják (38%), harmadikként pedig a gyilkosság utáni tüntetéseket jelölték meg a résztvevők (21%). Szintén jelentős történésnek tartják Marián Kočner letartóztatását (18%), Robert Kaliňák lemondását (18%) és Csehszlovákia megalakulásának századik évfordulóját (12%). 

Fico és Soros 

Robert Fico lemondása után többször is támadta a Tisztességes Szlovákiáért mozgalom képviselőit. A volt kormányfő nemegyszer kijelentette, hogy a tüntetéseket Soros György finanszírozza, akinek célja a hatalom átvétele Szlovákia felett. A felmérés eredményei szerint az emberek 35 százaléka hisz Ficónak, és elképzelhetőnek tartja, hogy a tüntetéseket valóban külföldről támogatták. A megkérdezettek 55 százaléka azonban továbbra sem bízik a Smer elnökében, 10 százalékuk pedig nem tudta eldönteni, hogy mit válaszoljon. Martin Slosiarik, az ügynökség szociológusa hangsúlyozta, hogy az összeesküvéselméletben elsősorban a Smer választói hisznek. „Ebből is látszik, hogy Fico szavai még mindig nagyon nagy hatással vannak a szavazók véleményére. Főleg az idős emberekről van szó, akik nem használják a közösségi médiát, így nem jut el hozzájuk annyi információ” – mondta a szakember. A Smer szavazóinak csaknem 67 százaléka hisz Ficónak, utánuk következnek az SNS választói 49 százalékkal és Kotleba választói 45 százalékkal. 

Erősebb demokrácia 

A felmérés résztvevőinek 71 százaléka úgy véli, hogy a kialakult helyzet csillapítása érdekében meg kell erősíteni a demokráciát az országban. A válaszadók 23 százaléka szerint a megoldás inkább egy erős politikai vezér személyében keresendő. 6 százalékuk bizonytalan volt a kérdésben. Ľubomír Falťan aggasztónak tartja ezt az arányt. „23 százalék nem kevés, de nem vagyok meglepődve. Az emberek csalódottak és dühösek. Úgy érzik, hogy a jelenlegi rendszer lehetőséget nyújt a politikusoknak, hogy bármit megtehessenek. Ezért inkább egy erős egyén kezébe adnák az irányítást” – magyarázta a szociológus. Ez a vélemény leginkább az ĽSNS szavazóira jellemző, 45 százalékuk adná egyetlen személy kezébe a hatalmat. (nar, SME)