1 millió nemzetközi „diákgyerek”

MÓZES SZABOLCS

Azok a hallgatók, akik külföldi tanulmányi tapasztalatokkal rendelkeznek, jóval előnyösebb helyzetből indulnak a munkaerőpiacon – egyebek mellett ez derült ki az Erasmus nevű diákcsereprogram Európai Bizottság által készített hatástanulmányából. A kizárólag hazai képzésben részt vevő társaikkal összehasonlítva a külföldi tanulmányi tapasztalatokkal rendelkezők körében 50%-kal alacsonyabb a tartósan munkanélküliek száma, és a tanulmányok elvégzésétől számított öt év múlva 23%-al kevesebb köztük a munkanélküli.

Ok és okozat

Az oktatásügy terén az uniónak szinte semmilyen jogköre nincs, így az Erasmus az EU nagy oktatási „programja” – emiatt a népszerűsítő tanulmányt is érdemes óvatosan kezelni. Arról a kutatás ugyanis nem szól, hogy a csereprogramnak köszönhetően szereznek-e a diákok jobb készségeket, vagy azért kisebb a volt erasmusosok között a munkanélküliek aránya, mert külföldre eleve az aktívabb, nyelveket beszélő diákok mennek – vagyis azok, akik csereprogram nélkül is hamarább kapnának munkát. „Az aktívabb diákok jelentkeznek a programba, akik keresik a lehetőségeket, ám tény, hogy a tanulmányutakon valami rájuk is ragad” – mondta lapunknak Urbán Péter karriertanácsadó, aki egyetemi évei alatt több csereprogramban is részt vett holland és német intézményekben.

A független szakértők által készített tanulmány 80 ezer hallgató és vállalkozás válaszait dolgozta fel. Az Erasmus-ösztöndíjasok tanulmányaik folytatása mellett szakmai gyakorlatukat is eltölthetik külföldön. A jelentés arra is rávilágít, hogy háromból több mint egy esetben ajánlottak állást Erasmus-gyakornoknak annál a vállalatnál, ahol szakmai gyakorlatát töltötte. Az Erasmus-gyakornokok vállalkozói készség tekintetében is előrébb járnak, mint otthon maradt társaik. Az Erasmus-hallgatók 40%-a tanulmányai elvégzése után legalább egyszer tartózkodási országot váltott vagy munkát vállalt külföldön, mintegy kétszer annyian próbáltak közülük szerencsét külföldön, mint azok, akik csak a hazai képzésben vettek részt.

Népszerű déli célpontok

A jelentésből kiderül, hogy szlovákiai egyetemre szinte senki sem akar jönni: a külföldi cserediákok kevesebb mint 1 százaléka választott itteni intézményt. A hallgatók jelentős részének preferenciáiról sokat elárul, hogy 15 százalékkal Spanyolország vezeti a 34 országot tömörítő mezőnyt, miközben az egyetemi oktatás színvonalának szempontjából sokkal erősebb országok is vannak Európában, mint Spanyolország.

„Tény, hogy a többséget nem annyira az egyetem színvonala érdekli, ezért népszerűek a déli országok” – véli Urbán Péter, hozzátéve: a diákok általában nem oda mennek, ahová akarnak, hanem amely egyetemmel partneri viszonya van a saját alma materének. Az Erasmus-program 1987-ben indult, a fél- vagy egyéves tanulmányúton részt vevő egyetemisták ösztöndíjat kapnak – általában havi több száz eurót.

Buli és csajozás

A kutatás szerint az egykori Erasmus-ösztöndíjasok nagyobb valószínűséggel választanak külföldi párt maguknak: a volt cserediákok harmadának van külföldi társa, míg a tanulmányaikat kizárólag otthon végzők esetében ez az arány 13%. Urbán Péter szerint itt működésbe lép az az effektus, hogy „egy külföldi városban az idegenek egymással barátkoznak”.

Az Erasmus-diákok 27%-a köt hosszú távú párkapcsolatot a csereprogram alatt. A bizottság becslése szerint ebből az adatból kiindulva 1987 óta mintegy 1 millió gyermek született Erasmus-ösztöndíjasok kapcsolatából. „Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy ez fordítva is működik: nem kevés ösztöndíjasnak a hazai kapcsolata megy tönkre azért, mert fél évre távozik otthonról” – tette hozzá Urbán. Az új Erasmus+ program révén 4 millióan mehetnek külföldre a következő hét évben (2014–2020), köztük 2 millió felsőoktatási hallgató és 300 000 dolgozó.