Visszavágásról van szó?

Somoskő. Amikor szeptember 17-én Somoskő váránál hivatalosan is megnyitották az államhatárt, senki nem sejthette, hogy heteken belül az örömbe jó adag üröm is vegyül. Sőt odaát nyíltan bizonyos visszavágásról beszélnek, amelyet Szlovákia alkalmaz a magyarokkal szemben.

A megalapozatlan vádak talán a falu és a vár történetében gyökereznek. A trianoni békeszerződés a várromot Csehszlovákiának ítélte, az alatta elterülő falut 1924. február 24-én juttatták vissza Magyarországnak. Somoskő várát a nyolcvanas években Fülek környéki munkások tatarozták, a munkálatok közel tíz évig folytak, s a költségeket teljes egészében a csehszlovák állam állta. Talán ezért nézték sokan rossz szemmel ideátról a határ megnyitását. Egy magas rangú szlovák vámtiszt például a hivatalos határnyitás előtti napokban megjegyezte: „Nem kellene csak úgy ingyen odaadni a várat a magyaroknak. Mi felépítettük, ők egy fillért nem adtak, és most gyönyörködnének benne.”

Ha nem is hivatalosan, de az ilyen és hasonló vélemények átjutottak a határon, és nem csoda, ha a magyarok gyanakodni kezdtek. Ugyanis a vár kapujában hétfőtől 40 korona belépődíjat kérnek minden magyar oldalról érkező turistától. Forintot a jegyárusok nem fogadnak el.

A gyanú csöppet sem megalapozott, nyilván csupán arról lehet szó, hogy a határ mentén élő emberek nagyon érzékenyek a nemzetiségi kapcsolatokra. Somoskő váráért Sátorosbánya önkormányzata évi 10 500 korona bérleti díjat fizet az államnak. Mint megtudtuk, a szlovák oldalon májustól, a magyar oldalról érkezők pedig október elsejétől fizetnek belépődíjat, de a „vállalkozás” az önkormányzat számára még így is veszteséges. Juraj Badinka, Sátorosbánya polgármestere elmondta, az önkormányzat fontolgatja, ha lejár a határidő, nem kötnek újabb évekre bérleti szerződést. Puszta Béla, Salgótarján polgármestere derűlátó: a vár látogathatóságától a turizmus fellendülését reméli. Elmondta, szeretnék fokozni a látványt, még vonzóbbá tenni a térséget, ezért a vár éjszakai megvilágítását tervezik.