Újra fenyeget az alternatív oktatás

Tavasszal kezdték az oktatásügyi tárca nemzetiségi ügyekben illetékes véleményező testületében tárgyalni az anyagot, a testület viszont az utóbbi hónapokban nem ülésezett, mivel a kisebbségi főosztály vezetőjének leváltása és a főosztály szétengedése után nem volt kinek összehívnia. A testületnek két magyar tagja van, László Béla, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja és Mészáros András, a Komenský Egyetem magyar tanszékének volt vezetője. A hoszszabb távú tervek között szerepel a kisebbségi iskolák anyanyelvi és irodalmi tantervének átértékelése, az ún. vegyes lakosságú vidékeken működő iskolák normatív támogatásainak egységesítése, és a kisebbségi iskolákon az egyes tantárgyak nyelvének választhatósága. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a dél-szlovákiai szlovák iskolák ugyanakkora támogatást kapnának, mint a magyarok, miközben ez utóbbiak több tantárgyat tanítanak. Emiatt a többi szlovák iskola érezhetné magát diszkriminálva, amelyek kevesebb támogatást kapnának, mint a magyar vidéken működő szlovák iskolák.

A javaslatban szerepel, hogy a szülő kérhetné gyermeke számára egyes tantárgyak szlovák nyelven történő oktatását. „Ez a lépés a koncepció legveszélyesebb része, ugyanis visszahozza az alternatív oktatás lehetőségét” – mondta a volt miniszter. Egy ilyen kötelezettség pluszterheket róna a magyar iskolákra, ugyanis ha csak egy szülő is kérné, hogy gyermekét szlovákul oktassák valamely tantárgyra, az ehhez szükséges tantermet és pedagógust az iskolának kötelessége lesz bebiztosítani. A volt miniszter bízik a magyar szülők értelmes hozzáállásában, bár „mindig akadnak olyanok, akiket rá lehet szedni”.

László Béla szerint az eredetileg beterjesztett javaslat ilyen pontokat nem tartalmazott, ám véleménye szerint a koncepció a kisebbségi oktatás szempontjából negatív pontjai akkor éreztetnék igazán hatásukat, ha ezek beépülnének a készülő új közoktatási törvénybe. Ezzel a véleményével nem ért egyet Szigeti László, aki szerint a törvények módosítása nélkül, alacsonyabb jogi normák útján is életbe léptethető a koncepció több, a magyarság számára veszélyes pontja. „Elég, ha a minisztérium kiad egy új módszertani utasítást” – mondta Szigeti. Az MKP képviselője szerint a koncepció elfogadásával sérülne a Robert Fico által korábban ígért kisebbségi status quo. Ha a minisztérium megvalósítja legvitatottabb elképzeléseit is, az MKP a polgári engedetlenségre való biztatást is fontolóra veszi.

A nemzetiségi kisebbségek oktatási és nevelési koncepciójának vitatott pontjai a teljesítés időpontjával együtt:

2. Átértékelni az anyanyelv és irodalom tanterveit 2009. 12. 31.

9. Átértékelni és egységesíteni az iskolai normatívum nagyságát a nemzetiségileg vegyes területeken 2008. 12. 31.

11. A szabad oktatási út választásának keretein belül lehetővé tenni a nemzetiségi iskolák diákjainak, hogy a kiválasztott tantárgyakat államnyelven tanulják