Tomanová megfutamodása

Elmondta a magáét, aztán faképnél hagyott mindenkitTASR-felvételA tárcavezető ezzel igyekezett pótolni „hiányzását” a parlament múlt heti, csütörtöki és pénteki ülésnapjáról, amikor a képviselők a Mikuláš Dzurinda volt kormányfő vezette SDKÚ által előterjesztett alkotmánytörvény-tervezetről vitatkoztak. A jogszabály célja a kétpilléres rendszert választók védelme úgy, hogy ne sérüljenek az egypilléresben maradók és a jelenlegi nyugdíjasok érdekei sem. Elfogadása esetén alkotmányellenessé válna minden olyan törvénymódosítás, mely csökkentené a magánnyugdíjpénztárakba jutó járulék mértékét. Az ellenzék többször is kifogásolta, hogy a vitában nem vesznek részt a kormány tagjai, még a szociális ügyi miniszter sem volt jelen, pedig a nyugdíjrendszer és esetleges módosítása az ő hatáskörébe tartozik. Tomanová tegnap azt próbálta indokolni, miért utasítja el ő és a Smer az alkotmánytörvényt, ezt azonban megtehette volna a képviselők előtt is. A miniszter szerint kérdéses, hogy mi a második pillérben lévők érdeke, ezért nehéz megfogalmazni, mit is kell védeni.

Hunčík Péter szerint a kommunikáció alapvető formája a párbeszéd. „Ennek elutasítása magyarázható azzal, hogy az adott kérdésről az illetőnek nincs személyes véleménye, vagy úgy véli, hogy az adott témáról kialakított hivatalos álláspont szakmai szempontból nem állja meg a helyét” – magyarázta lapunknak a kommunikációs szakember. Hangsúlyozta: ma már természetes, hogy az újságírónak és rajta keresztül a nyilvánosságnak joga van a legrészletesebb tájékoztatásra. A kérdések visszautasításához gyakran folyamodik Robert Fico kormányfő is, aki a választások óta csak olyan rádió- vagy tévéműsorban vett részt, ahol csak a riporter volt az ellenfele, ellenzéki politikussal nem volt hajlandó vitatkozni. Megválogatja azt is, mely médiának ad interjút, belföldön csak a közszolgálati intézményekkel hajlandó szóba állni. Viera Tomanovához hasonló reakciót váltott ki a kritika Ivan Valentovič egészségügyi miniszterből is, ő egy november végi tájékoztatón „szökött meg” a sajtó képviselőinek kérdései elől.

Hunčík Péter nem tartja kizártnak azt sem, hogy a közel 50 százalék feletti népszerűség ragadtatja ilyen viselkedésre a kormánytagokat. „Azt hihetik, hogy ezt megengedhetik maguknak, úgy vélik, hogy nincs szükségük a kérdésekből származó visszajelzésre, annyira bíznak a közvélemény-kutatási eredményekben” – véli a szakember. (lpj)