Teljes, de még nem végleges tervezet

Brüsszel. Az EU-nak több évre választott elnöke és külügyminisztere lenne, az Európai Bizottság kétszintűvé alakulna, a kül- és biztonságpolitikában pedig megmaradna a tagállamok vétójoga az új alkotmányos szerződés tervezete szerint. Az Európa jövőjével foglalkozó konvent küldöttei hétfőn és tegnap több részletben kapták kézhez a már gyakorlatilag teljes tervezetet, amelyet a tanácskozó gyűlés 13 fős elnöksége a múlt héten szövegezett meg. Ha a tervezet a preambulum kivételével teljesnek tekinthető is, véglegesnek még semmiképpen. Ez elsősorban az unió majdani intézményi felépítésével foglalkozó részekre vonatkozik, amelyekkel kapcsolatban változatlanul alapvető nézetkülönbségek vannak a tagállamok és a konventküldöttek között. A tanácskozó gyűlés ugyanakkor elvileg bármely ponton változtathat még a szövegen a munkája befejezéséig hátralévő nem egész négy hét alatt. A tervezet négy részből áll. Az első az alapvető rendelkezéseket, a második az alapvető jogok európai chartáját, a harmadik az unió politikáinak a leírását, a negyedik pedig az általános és záró rendelkezéseket tartalmazza. A legfontosabb pontokon a jelenlegi és majdani nagyobb tagországok törekvéseit tükrözi. Ez érvényes mindenekelőtt azokra a rendelkezésekre, amelyek szerint bevezetnék az állandó (egyszer megújítható két és fél éves időszakra választott) elnök intézményét, az EB létszámát pedig a jelenlegi 20-ról 15-re csökkentenék, 15 helyettes vagy társbiztos egyidejű kinevezésével.

Miről folynak a leghevesebb viták?

Brüsszel. Az intézményi rend reformjának témakörében az Európai Tanács élére választandó állandó elnök tisztségének bevezetésére, illetve az Európai Bizottság létszámára és összetételére vonatkozó javaslatok körül folynak a leghevesebb viták. Ezekkel kapcsolatban a küldöttek csaknem 700 módosító indítványt nyújtottak be, és a konvent legutóbbi plenáris ülésén világossá vált, hogy egyelőre még a konszenzus körvonalairól sem lehet beszélni. (MTI)