Tart a vita a tokajiról

Pozsony. Körvonalazódik a megállapodás Szlovákia és Magyarország között a tokaji borról, a bortermelő vidék nagyságáról – jelentette ki egybehangzóan Simon Zsolt szlovák és Németh Imre magyar agrárminiszter a tegnapi agrárminiszteri csúcsértekezleten. A magyar szaktárca vezetője úgy fogalmazott, hogy a kompromisszum „az 1908-as bortörvényben kijelölt településeken termelt szőlő vonatkozásában körvonalazódik”. Ám hangoztatta, mindkét ország érdeke az eredetvédelmi rendszer felállítása és a minőségi borok előállításának garantálása.

A két ország vitájának lényege, hogy Magyarország szerint a Tokaj-Hegyaljához tartozó szlovák terület nem nagyobb 100-120 hektárnál. Az egykori szántóügyi minisztérium 1908-as törvénye, amelyre Németh Imre is hivatkozott, a tokaji borvidékhez tartozó szlovák területet három község – Újhely, Kistoronya és Szőlőske – határában húzta meg. Pozsony viszont eddig – a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a Tokaj-vidék fejlesztéséről szóló 1959-es T.t. számú törvényéből kiindulva – azt hangoztatja, hogy a szlovákiai Tokaj-vidéket Kistoronya, Nagytoronya, Csörgő, Szlovákújhely, Szőlőske, Nagybári és Csarnahó (összesen 698,10 hektár) jelenti. A teljes Tokaj-vidék, amelyet 1918-ban a csehszlovák–magyar határ szelt ketté, – megközelítőleg 8 ezer hektárt tesz ki. A Magyarország területére eső Tokaj-Hegyaljai borvidék 5 246 hektár. Magyarország 1970-ben jegyeztette be a Tokaj, Tokay, Tokayer védjegyet a genfi Nemzetközi Szellemi Tulajdon Védelmi Hivatalban, az EU-pedig 1993-ban Magyarországnak ítélte a tokaji elnevezést. Szlovákia évek óta harcolt, eredménytelenül, így tokaji néven nem exportálhatott bort az Unióba. Az Európai Bizottság december 13-án közölte, lát esélyt bizonyos jogi lépések után arra, hogy – megkülönböztetett védjeggyel – Szlovákia is exportálhasson tokajit az EU-ba. (gyor)