Sok önkormányzat még nem vette át az iskolát

A polgármesterek többsége szerint az oktatásügyben megindított decentralizációt nem készítették elő megfelelően. Úgy érzik, az állam a reform címén igyekezett minden felelősséget az önkormányzatokra hárítani, s a vonatkozó törvények és rendeletek ellentmondásaira mutatnak rá. Gondot jelent az iskolaépületek rossz állapota és az intézmények adóssága is. Bár a kormány a múlt héten 300 millió koronát különített el a kifizetetlen közüzemi számlákra, nem tudni, mire lesz elég a pénz. A polgármesterek attól is tartanak, hogy késni fognak a központi támogatások.

A csallóközi Ekecs polgármestere, Lakatos Vendel elmondta: júliusban kikapcsolták a gázt a helyi alapiskolában, ám azt sikerült elérni, hogy az áramszolgáltató és a vízművek ne tegyen hasonló lépést. „Az alapiskola és a két óvoda épülete is felújításra szorul, két tetőcsere is esedékes. A költségeket valószínűleg abból az összegből álljuk, melyet az önkormányzat a gázművesítésbe fektetett, és hamarosan visszakap az államtól” – mondta.

Borsányi Gyula, Pered (Vágsellyei járás) polgármestere már júliusban aláírta a hatáskörök átvételéről szóló okiratokat. A négy oktatási intézményt működtető önkormányzat számára az épületek elhanyagolt állapota jelenti a legsúlyosabb gondot. „Szakértők szerint a felújítás körülbelül 4–5 millió korona. Egyelőre csak a kisebb, állagmegóvó munkákra van pénz, tanévkezdésig szeretnénk kifestetni a tantermeket” – mondta el a polgármester.

Hegyéte első embere, Bokros Ferenc attól tart, hogy nem érkeznek meg idejében a központi állami támogatások. A Dunaszerdahelyi járás polgármesterei közül ő volt az egyetlen, aki több fórumon is kifogásolta az állam eljárását. „A legnagyobb baj, hogy most olyan kevés tanulója lesz az alapiskolának, hogy az eddigi hat helyett három pedagógus is elég. A normatív támogatási rendszer alapján csak három pedagógus bérére kapott pénzt az önkormányzat, a többieknek a végkielégítést sem tudjuk kifizetni” – mondta a község polgármestere. Tatarozásra sem futja, egyelőre az a legfőbb gondjuk, hogy szeptembertől ne kapcsolják ki az áramot, a telefont, ne zárják el a gázt, a vizet.

Németh Mártának, a csallóközi Mad polgármesterének legfontosabb célja, hogy ne csökkenjen a helyben tanuló diákok száma, ne menjenek más iskolába. „Ehhez az kell, hogy megfelelő körülményeket teremtsünk – fűzte hozzá. A a tervek közt szerepel, az elodázhatatlan karbantartás elvégzése és a gáz bevezetése az iskolába.

Királyhelmecen egy önkormányzati képviselőkből álló, hétfős bizottság ellenőrzi az átvételt. Szunyog Géza nem tart attól, hogy veszélybe kerül a tanévkezdés, bár karbantartásra jelenleg nincs pénze az önkormányzatnak. „Ha nem érkezik meg idejében az állami támogatás, a város aligha lesz képes saját költségvetéséből pénzt elkülöníteni az iskolák, óvodák működtetésére” – árulta el Szunyog Géza.

Nagykaposon átvették a jegyzőkönyvet a járási hivataltól, de még nem írták alá. „A dokumentumok áttekinthetetlenek, nincs feltüntetve a költségvetés állapota. Számításaink szerint a keret 60%-át már kimerítették, így a tél előtt gond lehet a fűtés és az áram kifizetésével. Közben folyamatosan érkeznek a felszólítások, kiegyenlítetlen számlák – mondta Bodnár Tibor polgármester. Emellett több épület felújításra vár, de a városnak nincs fölösleges pénze, hogy saját erejéből fedezze az időmarta épületek tatarozásának költségeit.

Az ipolynyéki polgármester sem írta még alá a jegyzőkönyvet. Terebessy Zoltán szerint az okirat hiányos, mivel nem számol a javítás költségeivel. „A felújításhoz körülbelül másfél millióra volna szükség. Problémák vannak a szennyvíz elvezetésével, az óvoda pedig beázik” – mondta. Az pedig később jelenthet gondot, hogy az állam elmulasztotta az iskolához tartozó kb. egyhektáros telek tulajdonjogi viszonyainak tisztázását, a polgármester szeretné, ha ennek is nyoma lenne a delimitációs jegyzőkönyvben. (rv, dv)