Pénzforrások – pályázati lehetőségek és szabályok

A szlovákiai magyarság sorskérdéseit, az értelmiség szerepvállalási lehetőségeit boncolgató konferencián nem egyszerű dolog pénzről, pályázati lehetőségekről, hangyamunkáról és szabályokról beszélni. Az uniós alapok kihasználása látszólag nem tartozik a kisebbségi létet alapjaiban befolyásoló tényezők közé. Nem valószínű, hogy egy ilyen előadás tömeges eufóriát váltana ki, igaz, az sem várható, hogy – mint néhány más témakör esetében – a hallgatóságon a depresszió és a feladás jelei mutatkozzanak. Sokak szerint a strukturális alapok szakmai, kissé unalmas kérdésként kezelendők. Nem kevés azonban azok száma sem, akik szerint évi átlagban 32 milliárd korona igazságos és hatékony elosztása van annyira izgalmas feladat, mint sok más, a szlovákiai magyarság létét közvetlenebbül befolyásoló téma boncolgatása, s hadd tegyem hozzá, a hatása sem lebecsülendő.

Akik figyelemmel követték a strukturális alapok kihasználása körüli vitát, bizonyára észlelték a második Dzurinda-kormány megalakulása utáni fanyalgást. Mivel az uniós alapok döntő többsége a magyar miniszterek kezébe került, sokan úgy vélték, a magyar szakemberek, az MKP-s kormánytagok szakmai tudása, nyelvi nehézségei miatt az ország eurómilliárdoktól esik el. Hasonló vélemény fogalmazódott meg brüsszeli körökben is, miszerint az MKP nem lesz képes szakmailag ellátni a feladatokat, és változtatni kellene a kormányposztok elosztásán. Mindezt tetőzte egy meglehetősen rosszindulatú médiakampány, melynek célja az volt, hogy a ténylegesen fellelhető hiányosságok korlátlan nagyításával ellehetetlenítse a magyar kormánytagok egy részét és bizonyítsa alkalmatlanságukat. A megfogalmazott kritika szerint Szlovákia a legrosszabban felkészült csatlakozó országnak minősült.

Az azóta eltelt idő rácáfolt a rosszindulatú állításokra, kiderült, hogy az MKP kormánytagjai igenis képesek európai mércével is mérhető feladatok elvégzésére, alkalmasak Szlovákiát ténylegesen felkészíteni a csatlakozásra, és meszsze vannak attól a sztereotípiától, mely őket és pártjukat provinciális jellegű, regionális látókörű és csekély képességű tényezőknek kívánta beállítani. Valójában az történt, hogy egy kemény munkaszakaszt követően Szlovákia behozta a későbbi indulásból fakadó szükségszerű hátrányát, majd a többi csatlakozó országgal egy időben lezárta a programdokumentumokról szóló tárgyalásokat, másodikként hirdetett pályázatokat, és a kiváló minőségű kérvények gyors beérkezését követően a csatlakozó országok közt elsőként látott hozzá az értékeléshez. Látni kell persze, hogy nem az országok közti versenyről van szó, s hogy a feltételek mindenhol különbözők, azonban egy biztos: Szlovákia nincs leszakadva. Külön öröm számomra, hogy az első információk szerint a pályázatok jelentős része dél-szlovákiai, s szakmai színvonalunk semmivel sem marad el az ország többi részéből érkező munkák minőségétől.

Mint ismeretes, Szlovákia a 2004 és 2006 közötti időszakban a strukturális alapokból, valamint a Kohéziós Alapból 1999-es árakon számítva 1,5 milliárd euró nagyságú forrást használhat fel, ami az állami költségvetést és az önrészt is beleszámítva a már említett évi 32 milliárd koronát eredményezi. Természetesen a pénz jelentős része nem közvetlen kifizetésként, hanem megpályázható csomagként jelenik meg, azonban ez mit sem von le jelentőségéből. Szlovákia a Közösségi Támogatási Keret jóváhagyását követően négy operatív program segítségével lát hozzá a források merítéséhez (Alapinfrastruktúra Operatív Program, Ipar és Szolgáltatások Operatív Program, Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program, valamint a Humán Erőforrás Operatív Program), ehhez jön még a Pozsonyi kerületre érvényes két darab egységes Programdokumentum, valamint az uniós ún. Közösségi kezdeményezések, melyek közül kiemelkedik a határon átnyúló együttműködésről szóló INTERREG III program. Előadásomban azokat az intézkedéseket tekintem át, melyek közvetve vagy közvetlenül érintik az önkormányzatokat, s mint olyanok lehetőséget adnak a szlovákiai magyarság által is lakott területek vitalitásának fejlesztésére is.

Közvetlenül ugyan nem érinti a községeket, azonban mindenképpen érdemes odafigyelni a környezetvédelmi minisztérium által hamarosan kiírandó pályázati lehetőségre, amely a vízvédelmi infrastruktúra és az ésszerű vízgazdálkodás fejlesztésére ad majd lehetőséget. A pályázatokat a Regionális Vízügyi Társaságok és a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat nyújthatja be, és ivóvízforrások létesítésére, új hálózatok kiépítésére, szennyvízelvezetés és -kezelés megoldására, szennyvíztisztító telepek kiépítésére és árvízvédelmi intézkedésekre igényelhetnek támogatást. Köztudott, hogy a regionális vízügyi társaságoknál a községek részvényesként jelennek meg, ezért jó, ha tudják, mire pályáznak az egyes társaságok.

Ugyancsak a környezetvédelmi tárca felügyeli a légszennyezést csökkentő technológiák bevezetésének támogatására és a hulladékgazdálkodás fejlesztésére irányuló pályázati kiírásokat, melyek közvetlen pályázati lehetőséget nyújtanak a helyi önkormányzatoknak.

Az építésügyi és régiófejlesztési minisztérium mint az Alapinfrastruktúra Operatív Program irányító hatósága hirdette ki a regionális jellegű infrastruktúra építésére vonatkozó nagy sikerű pályázatot, mely az iskolai, egészségügyi, kulturális és szociális infrastruktúra fejlesztésére, vagyis épületek felújítására ad lehetőséget. Ezen belül olyan tevékenységekre igényelhető támogatás, melyek hozzájárulhatnak az épületek hőfelhasználásának és üzemeltetési költségeinek lényeges csökkentéséhez. Ezzel pedig nem egy magyar iskola menthető meg.

Az Alapinfrastruktúra Operatív Program keretében további három pályázati lehetőségre van mód. Ezek a közszféra informatizálását, a helyi és regionális politikához szükséges intézményi háttér kiépítését, valamint a községek felújítását és fejlesztését, vagy más néven a vidékfejlesztést érintik.

Az intézményi háttér kiépítésénél és fejlesztésénél lehetőség nyílik fejlesztési szervezetek létrehozására, fejlesztési stratégiák kialakítására és projektumkészítésre. A vidékfejlesztés esetében községfejlesztési tervek elkészítésére, kulturális hagyományok felelevenítésére, történelmi, kulturális és nemzeti jelentőségű épületek korszerűsítésére, közterek, parkok, járdák felújítására, patakok tisztítására, turista kerékpárutak és ismeretterjesztő célokat szolgáló útvonalak kiépítésére lehet pályázni.

Az Ipar és Szolgáltatások Operatív Program irányító hatósága a gazdasági minisztérium. A program nagy része az idegenforgalom fejlesztésére irányul, és községek is pályázhatnak. Itt elsősorban idegenforgalmi létesítmények felújítására és kiépítésére, műemlékek, technikai műemlékek, emlékhelyek felújítására, ezek hozzáférhetőségének javítására, kerékpárutak, tanösvények kiépítésére, kulturális tevékenységek fejlesztésére, idegenforgalmi tanulmányok és projektumok kidolgozására van lehetőség.

A Humán Erőforrás Operatív Program, valamint az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program csupán közvetve ad lehetőséget a községeknek a pályázásra. Ennek ellenére érdemes ezekkel is tisztában lenni, mivel a Humán Erőforrás Operatív Program egy nagyon jelentős átképzési csomagot és aktív foglalkoztatáspolitikai csomagot tartalmaz. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program közhasznú beruházásokra ad lehetőséget az erdőgazdálkodás területén, de jelentős támogatási összeg van elkülönítve a földingatlan-rendezésre is.

A felvázolt pályázati lehetőségek Szlovákia egész területére érvényesek, leszámítva a pozsonyi önkormányzati kerületet. Ennek céljait két speciális programdokumentum szolgálja. Ezeken belül a pozsonyi kerület községei megközelítőleg azonos struktúrában pályázhatnak, mint az operatív programok keretében. Érdemes megemlíteni az INTERREG III közösségi kezdeményezést, amely a határon átnyúló együttműködést kívánja elősegíteni.

A felsorolt intézkedésekre körülbelül tíz évig nyílik mód pályázni. Ez annyit jelent, hogy a fentiekhez hasonló operatív programok 2013-ig állnak majd az érdeklődők rendelkezésére. Míg 2006-ig évente mintegy 32 milliárd korona kerül elosztásra, 2007 és 2013 között évente 65–80 milliárd korona áll majd rendelkezésünkre. Feltétlenül érdemes tehát ezeken a lehetőségeken elgondolkodni, hiszen ahhoz, hogy ezt az összeget hatékonyan tudjuk felhasználni, három dolog szükséges: jó elképzelés, kitartás és munka.