Pártelnöki szék helyett kórházi ágy

Viliam Veteška, amikor még nem tudta, hogy betegTASR-felvételVeteška távollétében az ellenjelölt szerepét Tibor Mikuš, a HZDS nagyszombati megyei elnöke vállalta, (Milan Cagala jelölte a posztra), bár tudta előre, „hogy a kocka el van vetve”. Az ábécé-sorrendben történő nyílt szavazás egyértelműen Mečiart hozta ki győztesnek (240-ből 217 szavazat). Ezért Mikuš visszalépett, róla már nem is szavaztak. A kongresszus felállva ünnepelte Mečiart, s csupán egy tucatnyian maradtak ülve, köztük Tibor Mikuš, aki később azt mondta, a felszólalását írta.

Arról is Mikuš tájékoztatta az újságírókat, hogy Veteška pénteken fáradtság, gyengeség és szívpanaszok miatt fordult családtagjai tanácsára orvoshoz, szombaton pedig kórházba szállították. Rögtön megkezdődtek a találgatások, hogy Veteška mégsem mert szembeszállni Mečiarral, inkább beteget jelentett, de a fővárosi kramárei kórház neurológia klinikájának főorvosa, Peter Kukumberg ezt megcáfolta. „Orvosi becsületemre mondom, Veteška úr komoly beteg, kórházba szállítása elkerülhetetlen volt”. A betegségről annyit árult el, hogy idegrendszeri jellegű. Tegnap délben már tudni lehetett, hogy Veteškánál agydaganatot diagnosztizáltak és még a héten megműtik. „Igen, igaz a hír, de harcolni fogok. Most a politika nem fontos, csak jómagam és a családtagjaim” – mondta lapunknak Veteška.

Tibor Mikuš a szavazás után meg sem várta a kongresszus végét, elment meglátogatni Veteškát. Megtudtuk tőle, hogy állapota súlyos, de nem reménytelen. Idejében felfedezték a betegséget, és abban, hogy hamar megmutatkozott, az elnökjelöltséggel járó stressznek is szerepe lehetett. „Isten ujja volt a dologban, mert ha nem vállalja a jelöltséget, nincs ez a hatalmas feszültség, s lehet, hogy csak akkor mutatkoznak meg a betegség jelei, amikor már késő” – mondta Mikuš.

„Azt hiszem Veteškát valaki rávette, hogy induljon, mert decemberben még azt mondta: nem lesz ellenjelölt. Aztán valami megváltozott, és nem magától, mert Vilo nem az a fajta, aki ilyen kilátástalan harcokat felvállalna” – mondta Mečiar, majd egy szuszra együttérzéséről biztosította Veteškát. „Amíg nem javul az állapota, addig senki nem nyúlhat hozzá egy ujjal se” – mondta. Azt, hogy Tibor Mikuš még a kongresszus vége előtt elment Veteškához a kórházba, emberinek és érthetőnek nevezte. Hozzátette, nem érti, miért nem közölte korábban kifogásait. „Régóta barátok vagyunk. Nem az újságokból kellett volna megtudnom, amikor beteg voltam” – panaszolta Mečiar, aki legmegbízhatóbb embereivel ünnepelte a győzelmét. (vm)