Nem tudni, ér-e valamit a hatszázezer aláírás

A szakszervezet 17 627 ívet, és több mint 600 ezer aláírást nyújt át, az elnöki irodának ellenőriznie kell aláírások hitelességét. Rudolf Schuster addig nem árulja el, kikéri-e az alkotmánybíróság véleményét arról, hogy egy sikeres népszavazás eredménye kötelező érvényű-e, azaz a képviselők kötelezhetőek-e olyan alkotmánytörvény megszavazására, mellyel lerövidítik saját megbízatási időszakukat. E kérdésben az alkotmányjogászok véleménye is megoszlik. Ján Drgonec szerint a népszavazás eredménye a mérvadó, Peter Kresák viszont ezzel nem ért egyet, és Ernest Valko sem biztos benne, hogy a népszavazással megkurtítható a honatyák megbízatási ideje. Ján Mazák, az Alkotmánybíróság elnöke a múlt héten úgy fogalmazott, a képviselői mandátum nem köthető a referendum eredményéhez. Robert Fico jogász, a Smer elnöke nem helyesli ezeket az elmélkedéseket. „Arra várjuk a választ, a polgárok akarják-e, hogy a képviselők elfogadjanak-e olyan alkotmánytörvényt, hogy a választások már 2004-ben legyenek. Az Alkotmánybíróság 26. számú 1997-beli döntése kimondja: a referendum eredménye nem módosítja az alkotmányt. A népszavazással jóváhagyott javaslat viszont alkotmányjogi szempontból releváns, mert a polgárok utasítják a képviselőket a választási időszakot lerövidítő alkotmánytörvény jóváhagyására” – jelentette ki Fico. Bugár Béla MKP-elnök rámutatott: a kormánypártokra 1,2 millióan voksoltak. Ha a referendumon 2,1 millióan vesznek részt, sikeres lesz. Még ha a többség igennel szavaz is, lényegében csak az ellenzék hívei nyilvánítanák ki véleményüket. Bugár szerint mindenki, aki olvasta az alkotmányjogászok ellentmondó kijelentéseit, kikérné az Alkotmánybíróság véleményét – még akkor is, ha megrögzött referendumpárti. Szerinte Schusternek is ezt kell tennie. Fico szerint viszont fontos tudni a nép akaratát. „A referendum lényegében drága közvélemény-kutatás lesz” – szögezte le lapunknak Michal Vašečka szociológus, aki szerint sikertelenül zárul. Ha mégis sikeres lenne, akkor az lenne az etikus, ha a képviselők elfogadnák az eredményt. „Az uniós csatlakozásról szóló referendum sikeres volt, a parlamentben a kommunisták mégsem tartották tiszteletben a nép akaratát: nem támogatták a csatlakozást. Érdekes, akkor nem bírálta őket senki, egyetlen politikus vagy alkotmányjogász sem hangoztatta, hogy a referendum eredménye kötelező érvényű” – emlékeztetett Peter Schutz publicista. (sza)