Nem támogatta az MKP##3#

„Ez nem okozott meglepetést. A tárcámhoz került a vízgazdálkodás, ezért külön 820 millió koronát kértem, amelynek a feléből finanszírozhattuk volna a nagyobb vízügyi beruházásokat, például az árvízvédelmet” – közölte az Új Szóval Miklós. Leszögezte, csupán 370 millió koronát szabott meg az elfogadott tervezet a vízgazdálkodásra, ám hangsúlyozta: reméli, a parlamentben módosító javaslatok segítségével sikerül ezt az összeget feljebb tornázni. Az ülés egyik legvitatottabb pontja kétségkívül a közvetlen agrártámogatások mértéke volt. „Nem értem Simon Zsolt hozzáállását, hiszen a földművelésügyi tárca hatmilliárd koronával kap többet” – szögezte le Ivan Mikloš pénzügyminiszter. Mikuláš Dzurinda kormányfő kiegészítette: nem csökken a mezőgazdászok versenyképessége az által, hogy a régen megígért 55 százalék helyett ötvenet kapnak, épp ellenkezőleg, nőni fog. „Ezzel kapcsolatban nem is volt ellenvetés” – fogalmazott a kormányfő. A pénzügyminiszter elmondta, az agrártárca mellett az iskolaügy 12 százalékkal többet használhat fel a működési költségekre, miközben 3,5 százalékkal csökken az iskolások száma. Az egészségügy a harmadik kiemelt terület Mikloš szerint, a tárca 8,6 százalékkal többet használhat fel jövőre. Pavol Rusko gazdasági miniszter elutasította azt a 300 millió koronát, amelyet a pénzügy a külföldi beruházások támogatására különített el, mivel az összeget korábban a pedagógusok 2004-ben tervezett 7 százalékos béremelési keretéből csípték le. A 300 milliót így átcsoportosították a kormány tartalékalapjába. Pavol Rusko azt javasolta, hogy a hiány a GDP 3,9 százaléka helyett legyen inkább 4 százalék, és a 0,1 százalékkal nagyobb deficit révén szerzett 1,3 milliárd koronás keretből elégítsék ki a gazdasági és a földművelésügyi tárca igényeit, azonban ezzel Ivan Mikloš pénzügyminiszter nem értett egyet. Az ülésen döntés született a régóta épülő Nemzeti Színházról is: a félig kész épületeket értékesítik. „A kivitelező tavaly közölte: 400 millió korona kell a befejezéshez. Az idén még ötszázmilliót kért. Ma ott tartunk, hogy további 821 millió koronát kér a befejezésre” – magyarázta meg a döntést a pénzügyminiszter. Megjegyezte: ha sikerülne is befejezni az új Nemzeti Színházat, az a kulturális tárca költségeit évente 400 millióval emelné. Az eladásból befolyt összeget teljes egészében a kultuszminisztérium kapja majd. (szge)

A JÖVŐ ÉVI BÜDZSÉ SAROKSZÁMAI

A kormány által tegnap elfogadott 2004-es állami költségvetés 250,027 milliárd korona bevétellel, 309,574 milliárd korona kiadással és 59,546 milliárd korona hiánnyal számol. A pénzügyminisztérium szerint az államháztartás 50,3 milliárd koronás deficitje jövőre a bruttó hazai össztermék (GDP) 3,9 százalékának felel meg, ami jelentős előrelépés az idei 5 százalékos hiányhoz viszonyítva.

A pénzügyminisztérium a 2004-es büdzsé kidolgozásakor a GDP 4,1 százalékos növekedésével, 8,1 százalékos éves inflációval és 15,4 százalékos munkanélküliséggel számolt. A bruttó hazai össztermék jövőre folyó árakon számolva 1293 milliárd korona lesz.

Elemzők nagyra értékelik, hogy a kormány nem lépte túl a 3,9 százalékban megszabott államháztartási hiányt. „Ez megerősíti a bizalmat a kabinet reformlépései iránt” – vélekedett Robert Prega, a Tatra Bank munkatársa. (t, só)