Nem mind sonka, ami annak néz ki

Pozsony. Korántsem biztos, hogy a boltokban sonkaként forgalmazott termékek megfelelnek a sonka Élelmiszerek Kódexében meghatározott követelményeinek. Ez derül ki néhány országos bolthálózatban vásárolt hústermék laboratóriumi vizsgálatából. Az élelmiszeripari felügyelőség átfogó ellenőrzést jelentett be.

A hazai szakhatóságok – a Szlovákiai Fogyasztók Szövetségének és a Test Magazinnak a megbízásából – vizsgálták a sonkának nevezett termékeket, azaz víz, fehérje és zsiradék tartalmukat, valamint víz-fehérje arányukat. A hét hazai és egy magyarországi, országosan terjesztett termék – mindenki legnagyobb meglepetésére – a laboratóriumi vizsgálatokon megbukott. Bár a sonka kizárólag combból, illetve baromfisonka esetében melle húsából készíthető, a vizsgált termékek zsírtartalma mégis túlontúl magas volt, fehérjetartalma pedig néhány esetben a sonkás szalámi fehérjeszintjét sem érte el. (A sonka esetében a minimális előírt fehérjeérték 18 százalék, az ellenőrzésnek alávetett termékeké mindössze 10,7– 14,9 százalék között volt, ami virsli, illetve legfeljebb sonkás szalámi minőségének felel meg.)

A sonkák minőségi hiányosságairól a szakhatóságok is tudnak. Peter Turek, az Állat-egyészségügyi Felügyelet élelmiszerbiztonsági részlegének vezetője szerint ezért kezdeményezik az Élelmiszerek Kódexének módosítását, pontosítását. Hatályba lépéséig országos átfogó ellenőrzéseket tartanak, amelyeket kis húsfeldolgozó üzemekre is kiterjesztenek. Büntetni azonban Turek állítása szerint nem tudnak, mert „a húsfeldolgozók joghézagot fedeztek fel a jelenlegi jogszabályokban, ezt kihasználva gyártanak büntetlenül olyan termékeket, amelyek nem felelnek meg a sonka minőségi követelményeinek”.

A sonkák vizezésének illusztrálására Turek elmondta: amíg korábban 100 kiló minőségi sonka előállításához 120 kiló combhúst használtak fel, addig ma 100 kg combból 120, kirívó esetekben akár 160 kiló sonkának nevezett terméket is gyártanak. A különbözet víz. (gyor)