Mészáros Lajos ismét alkotmánybíró lesz

Az államfő 18 jelöltből választott kilencet: Ľudmila Gajdošíkovát, Sergej Kohutot, Ladislav Oroszt, Peter Brňákot, Marianna Mochnáčovát, Milan Ľalíkot, Rudolf Tkáčikot, Iveta Marušákovát és Mészáros Lajost. Hangsúlyozta, mérlegelt minden szempontot, s nem hagyta befolyásolni magát a sajtóhírek által. A nemzetiségi hovatartozás sem volt mérvadó, ezt bizonyítja, hogy ismét kinevezte Mészárost. ĺgy továbbra is két magyar lesz a taláros testületben, ráadásul Horváth György jelenleg rangidősként megbízott elnökként dolgozik. Gašparovič nem akarta elárulni, Štefan Harabin igazságügyi minisztert miért nem választotta ki, és Harabin sem akarta kommentálni a dolgot. Egyesek szerint az államfő részéről ez bölcs döntés volt, ugyanis Harabin és Šafárik is ellentmondásos személy. Az utóbbi nevéhez fűződik az a határozat, hogy nem lehet hatályon kívül helyezni a hírhedt mečiari amnesztiákat, melyek miatt nem tisztázható ifjabb Michal Kováč elrablásának ügye. Harabin esetleges kinevezése ellen több civil szervezet is tiltakozott botrányos múltja miatt és azért, mert felháborítónak tartották, hogy igazságügyi miniszterként megpályázta ezt a posztot. Az új bírák között van Harabin egyik „haragosa”: Sergej Kohut 2002-ben a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjáért versengett vele, ám az Igazságszolgáltatási Tanácsban gyanús körülmények között zajlott le a választás. Kohut az alkotmánybírósághoz fordult, s neki adtak igazat. Ő most az SNS jelöltje volt. Ladislav Orosz neve is sokak számára ismerősen cseng: az SDĽ parlamenti képviselője, később a taláros testület tanácsadója volt. Brňák a HZDS színeiben ugyancsak ült a parlamentben, Gajdošíková korábban is alkotmánybíróként dolgozott. Elemzők szerint Milan Ľalík a „leggyengébb láncszem”, ugyanis jó barátja Harabinnak. A többiekről idáig alig lehetett hallani, de egyikük nevéhez sem fűződik semmilyen botrány. Szakértők szerint az alkotmánybíróság továbbra is megbízható szervnek fog számítani, a bírák mandátuma 12 évre szól, s az államfő fogja közülük kijelölni a testület új elnökét is.

A bíróság január 22-étől csak akut ügyekkel foglalkozik, mert csak egyetlen, négytagú szenátusa volt, miközben továbbra is hetente százával érkeztek a beadványok. A hivatalos kinevezési ceremónia pénteken lesz, azaz de facto a jövő héttől dolgozhat ismét teljes felállásban a testület, Mészáros szerint rendkívül sok a tennivaló. Más országoktól eltérően nálunk a törvények felülvizsgálata mellett a strasbourgi jellegű bíráskodás dominál, azaz rengeteg az egyéni panasz. Egyre többen kérik a bírósági végzések, az államigazgatási, rendőrségi döntések felülbírálását, a választási eredmények semmissé nyilvánítását. Főleg az utóbbiak esetében fontos, hogy gyors legyen az igazságszolgáltatás. Mészáros bízik benne, olyan kényes ügyekben is, mint az abortusz kérdése, hamarosan érdemi döntés születhet. (sza, t)