Meghívót kaptunk az Észak-atlanti Szövetségbe

Taps a meghívónak. Eduard Kukan, Mikuláš Dzurinda és Rudolf Schuster a prágai Corinthia Towers szállodában, a tévé képernyőjén figyelte lord Robertson NATO-főtitkár bejelentését. TASR-felvételAz új tagállamoknak – feltehetőleg az előző bővítés tapasztalataira alapozva – pontos menetrendet kell meghatározniuk vállalásaik teljesítésére. A következő körben Albánia, Horvátország és Macedónia számíthat meghívóra. Albániának és Macedóniának elsősorban jelentős reformokat kell végrehajtania, míg Horvátország esetében az a feltétel, hogy működjön együtt a nemzetközi bírósággal. Ez azt jelenti, hogy ki kell adnia a háborús bűnökkel vádolt katonatiszteket. Ukrajna egy fokkal még távolabb van a szervezettől, aminek elsősorban ellenőrizetlen fegyverexportja az oka.

„A mai nap kitörölhetetlenül bekerül Szlovákia történelmébe” – jelentette ki Mikuláš Dzurinda egy órával a döntés után. A szlovák kormányfő rövid sajtótájékoztatóján megköszönte Magyarországnak, Csehországnak és Lengyelországnak az eddigi támogatást. Jóvátételnek nevezte az ország meghívását az Észak-atlanti Szövetségbe. „Nemcsak a most élőknek jóvátétel ez a meghívás, hanem azok számára is, akik nem érhették meg a mai napot. Az elmúlt évtizedekben vasfüggöny mögött éltünk, sokan adták életüket a demokráciáért, még több embert hurcoltak meg nézetei miatt” – fejtette ki. Dzurinda elmondta, Prágában megerősítették Szlovákiát abban a hitben, hogy a helyes úton jár. Kifejtette, az országnak meg kell őriznie elvi álláspontját, azaz minden körülmények között a demokratikus értékeket valló államok pártján kell állnia.

Szlovákia jövőbeli NATO-tagságától nemcsak a biztonság és a stabilitás megerősödését várja Dzurinda. „A cseh, a lengyel és a magyar példa mutatja, hogy a külföldi befektetők is nagyobb számban kezdtek érdeklődni az új tagállamok iránt” – jegyezte meg.

Dzurinda még szerdán egyórás megbeszélést folytatott Vladimír Špidla cseh kormányfővel, és szóba került a közös cseh–szlovák légvédelmi kötelék és támaszpont létrehozása is. A miniszterelnök elmondta, a cseh és a szlovák védelmi miniszter előkészíti a katonai együttműködés konkrét formájának tervezetét, és a november 30-án Pozsonyban sorra kerülő hivatalos tárgyalásán Špidla cseh kormányfővel viszszatérnek a kérdésre.

A bővítés mellett egyéb fontos döntéseket is hoztak tegnap Prágában az állam- és kormányfők. Állásfoglalást fogadtak el Irakkal kapcsolatban, ebben komoly aggodalmukat fejezték ki a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek elterjedése miatt. Felszólítottak az ENSZ BT 1441-es számú, a közelmúltban elfogadott határozatának maradéktalan végrehajtására. „Helytelenítjük, hogy Irak nem teljesítette kötelezettségeit, melyeket a nemzetközi béke és biztonság helyreállításának elengedhetetlen lépéseként róttak rá, és emlékeztetünk arra, a BT úgy döntött, határozatában megadja Iraknak az utolsó lehetőséget, hogy eleget tegyen lefegyverzési kötelezettségének, a Tanács megfelelő határozatainak értelmében” – áll az állásfoglalásban.

Itt kell megemlíteni: az USA Német-országtól is támogatást kért az Irak elleni esetleges támadáshoz. Béla Anda német kormányszóvivő erre közölte: az amerikai kérést Berlinben gondosan meg fogják vizsgálni, figyelembe véve Németország „tartózkodását az esetleges iraki katonai akcióban való részvételtől, valamint szövetségesi kötelezettségeit, jogi lehetőségeit és kötöttségeit”. Egyébként az amerikai kormány nagykövetei útján ötven országtól kért konkrét vállalásokat az esetleges katonai csapás támogatásában.

A tanácskozásról kiadott közlemény nyolc oldalon, 19 pontban sorolja fel a csúcs határozatait. Az első helyen kiemelt bővítésről megállapítja, hogy az hozzájárul Európa békében, szabadon, közös értékek alapján való újraegyesítéséhez, és a NATO továbbra is nyitva marad a csatlakozni vágyó európai demokráciák előtt. Lord Robertson főtitkár sajtóértekezletén elégedetten hangoztatta, hogy a 19 szövetséges ország nemcsak konkrét egyedi és társas kötelezettségeket vállalt fontos haditechnikai fejlesztésekre a prágai Képességfejlesztő Kötelezettségvállalás keretében, hanem kilenc ország – köztük Magyarország – ígéretet tett katonai kiadásai ennek megfelelő emelésére is. Robertson szerint ezzel megfordult az utóbbi évek tendenciája, a szövetségesek fel akarnak nőni az új század új biztonsági kihívásaihoz, elsősorban a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek terjedésének „veszedelmes koktéljához”, s el is határozták a megfelelő lépéseket. További anyagaink az 5. és a 6. oldalon. (jéel)