Kiszivárgott szupertitok

Két iraki tábornokkal találkozik szerdán Athénban Anthony Zinni nyugalmazott amerikai tábornok, George Bush elnök személyes képviselője. Az egyik legjelentősebb görög lap szerint a találkozót Görögország, mint az EU soros elnöke szervezte titokban, az Irak elleni háború elkerülése érdekében. A rendkívülinek számító találkozón más közel-keleti országok, köztük Líbia képviselői is jelen lesznek. A két iraki tábornok Szaddám Huszein elnök bizalmas munkatársa, és az ő áldásával találkoznak Zinnivel – írta címoldalán a To Vima, azonban nem nevezte meg a tábornokokat. Zinni az amerikai haditengerészet tábornoka és az 1991-es öbölháborúban részt vevő amerikai erők parancsnoka volt. Ismeri a közel-keleti vezetőket, és közvetítőként közreműködött az izraeli–palesztin konfliktusban is. A To Vima szerint a találkozót szigorúan titokban szervezte meg Janosz Papantoniu görög védelmi miniszter, az EU védelmi és biztonsági ügyeinek soros felelőse, s Irak azonnal elfogadta a meghívást. Kosztasz Szimitisz görög kormányfő szóvivője a Reuters hírügynökségnek nem volt hajlandó megerősíteni vagy cáfolni a jelentést.

George Bush, miután Texasban megbeszélést tartott José Maria Aznar spanyol miniszterelnökkel, kijelentette, hogy Amerika barátaival és szövetségeseivel olyan BT-határozat elfogadtatásán munkálkodik, amely „tisztán és érthetően megállapítja, hogy Irak nem engedelmeskedik a BT 1441-es (leszerelést követelő) határozatának”. A BT-nek, amelyre most az egész világ figyel, meg kell mutatnia, hogy komolyan gondolja-e, amit mond – fogalmazott Bush, hozzátéve, hogy az Irakra vonatkozó utolsó, 1441-es határozat „nem haladásra utaló jeleket vagy kisebb engedményeket követelt, hanem teljes és azonnali leszerelést”. Bush szerint a megengedettnél nagyobb hatótávolságú iraki rakéták csak a jéghegy csúcsát alkotják, és a megsemmisítésükön túl Bagdadnak még sok egyebet is tennie kell a leszereléshez. Előzőleg Hans Blix, a világszervezet fegyverzetellenőreinek (UNMOVIC) vezetője felszólította Irakot, hogy semmisítse meg a megengedett hatótávolságot felülmúló rakétáit összes részegységükkel és tartozékukkal együtt. Blix New Yorkban adta át a követelést tartalmazó levelet Mohamed al-Duri iraki ENSZ-nagykövetnek. A megsemmisítési akció kezdetét Blix március elsejére tűzte ki, rámutatva: az ENSZ fegyverzetellenőrei az összes szükséges műveletet behatóan ellenőrizni fogják. Blix a követelést azzal indokolta, hogy független szakértők megállapították: az asz-Szamúd-2 típusú iraki rakéták hatótávolsága meghaladja az érvényes ENSZ-határozatokban engedélyezett 150 kilométert. Az USA pedig értésre adta, hogy e követelés teljesítésétől teszi függővé az Irak elleni katonai csapásra vonatkozó döntését. A DPA által idézett ENSZ-diplomaták megjegyezték: a teljesítéssel Bagdad olyan fegyverektől fosztja meg magát, amelyek legalább kezdetben feltartóztathatnák az amerikai támadásokat. Blix követelése tehát az eddigi legkeményebb próba elé állítja az iraki kormányt. Blix januári látogatásakor az irakiak azt állították, hogy a rakéták – bár a próbarepülésen elérték a 183 kilométert – robbanófejjel és egyéb kiegészítő eszközökkel felszerelve nem lépik túl a 150 kilométeres korlátot.

Hamvazószerdán a békéért

Róma. Az emberiség jövőjét soha nem szavatolhatja a terrorizmus és a háború logikája – hangoztatta vasárnapi Úrangyala imádságában II. János Pál. A katolikus egyházfő a római Szent Péter téren összegyűlt hívők előtt mélységes aggodalmát fejezte ki az Irak elleni fegyveres beavatkozás veszélye miatt. A pápa szerint az Irak elleni háború az egész Közel-Keletet felkavarhatja, és súlyosbíthatja a harmadik évezred elején már eleve meglévő feszültségeket. II. János Pál március 5-ét a béke napjává nyilvánította, felszólítva a híveket, hogy ezt a napot, hamvazószerdát szenteljék az imádságnak és a böjtnek. (m, t)