Képviselet nélkül a vajdasági magyarság

Belgrád. A szélsőséges nacionalista Szerb Radikális Párt (SRS) megnyerte az előrehozott parlamenti választást, de nem tud kormányt alakítani sem önállóan, sem a Szerbiai Szocialista Párttal (SPS). Miután egyetlen magyar párt sem jutott be a parlamentbe, a VMDP a délvidéki magyar pártokat tömörítő koalíció létrehozását javasolta.

A még nem hivatalos végeredmények szerint a részvételi arány 59,3 százalékos volt. Az SRS a szavazatok 27,7 százalékával 82 helyhez jutott a 250 fős parlamentben. A mérsékelt nacionalistának tekintett Szerbiai Demokrata Párt (DSS) 18 százalékot (53 mandátum), a balközép Demokrata Párt 12,6 százalékot (37 mandátum), a liberális közgazdászokból egy éve alakult G17 Plusz 11,7 százalékot (34 mandátum), az ugyancsak mérsékelt nacionalistának tekintett Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) és az Új Szerbia (NV) nevű párt koalíciója 7,2 százalékot (23 mandátum), illetve az SPS 7,4 százalékot (21 mandátum) szerzett a törvényhozásban.

Nem jutott be a törvényhozásba az Együtt a toleranciáért koalíció, amelynek egyik meghatározó pártja a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). A 19 kisebbségi és regionális pártot tömörítő szövetség közel négy százalékot szerzett, vagyis nem érte el a parlamentbe való jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt. Nem jutott a parlamentbe a Vajdasági Reformpárt által létrehozott koalíció sem, amelynek tagja volt az Ágoston András vezette Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP).

A szélsőséges Vojiszlav Seselj nevéhez kötődő SRS nem tud kormányt alakítani sem önállóan, sem Szlobodan Milosevics pártjával, az SPS-el. A DSS, a DS és a G17 Plus korábban úgy nyilatkozott, hogy semmi szín alatt nem fog közösködni a milosevicsi múltat idéző pártokkal. Másrészt viszont belgrádi politikai elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az említett három párt között feszülő mély ellentétek, programjuk és eszmeviláguk olyannyira eltérő egymástól, hogy nehéz lesz tartós koalíciót alakítaniuk. Seselj pártja tegnap máris koalíciós ajánlatot tett Vojiszlav Kostunica volt jugoszláv államfő pártjának, a DSS-nek, amely egyelőre nem reagált a hírre.

A vasárnapi parlamenti választás gyökeresen megváltoztatja a szerbiai politikai porondot. A választás erőteljes jobbratolódást, a radikális és mérsékelt nacionalisták népszerűségének jelentős növekedéséről tanúskodik. Az eddigi szerbiai parlamentben két tucatnyi párt volt, az újban már csak öt nagy párt, illetve egy kétpárti koalíció lesz. Két feltételezett háborús bűnös – Szlobodan Milosevics, az SPS és Vojiszlav Seselj, az SRS elnöke – is képviselői székhez jutott a parlamentben. Egyelőre azonban nem foglalhatják el helyüket a törvényhozásban, mert jelen pillanatban a hágai Nemzetközi Törvényszék scheveningeni börtönében várnak ítéletükre.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) tegnap a délvidéki magyar pártokat tömörítő koalíció létrehozását javasolta, miután egyetlen magyar párt sem jutott be a köztársasági törvényhozásba. A VMDP közleményben tudatta, hogy a párt a legrövidebb időn belül a nyilvánosság elé lép a Vajdasági Magyar Koalíció megalakítására vonatkozó elképzeléssel. Ágoston András pártelnök sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy ilyen koalíció már a parlamenti választás előtt nem jöhetett létre. Kasza József, az Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke gyalázatosnak nevezte, hogy választási eredmények fényében Ágostonék ilyen kezdeményezésekkel állnak elő. Kasza szerint a radikálisok sikere az országban zajló „nemzeti megújhodásnak”, a szegénységnek, az európai közösség téves helyzetmegítélésének tudható be, s szerepe volt ebben annak is, hogy a hágai törvényszék „csak akkor kezdett követelőzni, amikor Szerbiában már állt a bál”. Arra utalt, hogy Hága alig egy hónappal a novemberi elnökválasztás előtt tette közzé négy szerbiai tábornok vádiratát, s ezzel sokak szerint nagyban hozzájárult a radikálisok megerősödéséhez.

Az EU reformkormányt szeretne

Brüsszel. Az Európai Bizottság reményét fejezte ki, hogy Szerbia – az ultranacionalista erők előretörése ellenére – folytatja az elkezdett reformokat és az Európai Unióhoz való közeledést. „Reméljük, hogy olyan kormány jön majd létre, amely elkötelezett marad a reformfolyamatok és az Európához vezető út folytatása mellett” – szögezte le a testület egyik szóvivője. Az EU idén úgy döntött, „folyamatos párbeszédet” kezd Szerbia-Montenegróval és a Nyugat-Balkán többi államával a reformok támogatásáról, s hosszabb távon felcsillantotta a belépés lehetőségét is, ennek azonban egyik feltétele a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködés.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?