Irak után Szíria következik?

Cső, haver! Brit járőr és katonásdit játszó iraki kisfiú. ČTK/AP-felvételLondon/Damaszkusz/Washington. „Nem lenne bölcs dolog”, ha Damaszkusz menedéket nyújtana olyan, Irakból menekülő tisztviselőknek, akiket törvény elé kell állítani – figyelmeztetett az amerikai külügyminiszter. Colin Powell szerint az amerikai kormány tudja, hogy Szírián keresztül „bizonyos anyagok évek óta áramlanak Irakba”, és az Egyesült Államok a terrorizmust támogató országok között tartja számon Szíriát.

A The Observer című baloldali brit hetilap értesülése szerint az Egyesült Államok akár fegyveres akcióra is kész Szíria ellen. A lapnak egy név nélkül idézett amerikai kormánytisztviselő azt mondta: Washington megígérte Izraelnek, hogy „bármilyen hatásos módon” – szükség esetén katonai csapással is – el fogja érni az Észak-Izraelt veszélyeztető Hezbollah síita iszlám terrorcsoport szíriai támogatásának felszámolását. A kötelezettségvállalással Amerika Izraelt akarja megnyerni az új közel-keleti békekezdeményezések ügyének – írta a The Observer.

Powell szintén „nagyon súlyosnak” nevezte az iraki katonai beavatkozás ügyében Franciaországgal kialakult nézeteltérést, ám hozzátette: az Egyesült Államok „meg fogja találni a módját” e viszály elsimításának. A külügyminiszter szerint ugyanakkor „nem érdemes tagadni”, hogy az ENSZ meggyengülve került ki az Irak ügyében folytatott vitákból, és ami történt, „az a Biztonsági Tanács kudarca volt”. Hozzátette, hogy a szövetségeseknek a tavaly ősszel meghozott 1441-es BT-határozat „több, mint elégséges” felhatalmazást adott a katonai akciókra. Powell szerint gyakorlatilag mindegy, hogy mi lett a sorsa Szaddám Huszein volt iraki elnöknek. „Ha életben van, nem fog mutatkozni többet, ha meghalt, azt esetleg soha nem fogjuk megtudni” – fogalmazott. Az amerikai külügyminiszter szerint a lényeg az, hogy Huszeinnek már nincs ellenőrzése Irak felett. Powell a fosztogatásokat a hadjárat „szerencsétlen melléktermékének” nevezte, de azt mondta, hogy amint végleg lezárul a közvetlen katonai szakasz, a szövetségeseknek lesz erejük rendezni ezt a problémát is. A magukat „csöndes többségnek” nevező bagdadiak megbotránkozással fogadták a fosztogatásokat épp úgy, mint azokat a híradófelvételeket, amelyeken az iraki lakosságnak az amerikai csapatokat boldogan üdvözlő csoportjai láthatók. Sok, a népe nagy többségét jó hazafinak tartó, a fosztogatásokon felháborodott bagdadinak mélyen sérti méltóságát a hírek ilyen beállítása. „Egyetlen tisztességes iraki sem nézi ezt jó szemmel. Ezek bűnözők” – mondta a fosztogatókról egy iraki építész. „A rablók zöme börtöntöltelék, aki októberben, Szaddám Huszein közkegyelmi rendeletével került szabadlábra” – jelentette ki.

A féktelen fosztogatásokban a bagdadi nemzeti múzeumot is elérte a végzet. A The New York Times szerint mintegy 170 ezer leletet vitt el vagy zúzott össze a garázda tömeg. Csak a veszteség számba vétele hónapokig tart majd, a lap szerint a térség talán legnagyobb kulturális katasztrófája következett be. A The Washington Post vasárnapi számának címlapján a múzeum igazgatóhelyettese, Nafal Amin asszony látható, amint kétségbeesetten zokog a pusztítás láttán. „Örökségünknek vége” – idézi szavait a cikk címe. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter kijelentette, nincs tudomása arról, hogy a múzeum vezetői kértek-e védőőrizetet az amerikai katonáktól. „Még mindig harcolunk Bagdadban, csúnya dolgok azonban mégis történnek” – mondta, ám azzal vádolta a sajtót, hogy eltúlozza a fosztogatásokat. (MTI)