Holnaptól a bűnkódexről

A képviselők tavasszal kapták meg az anyagot; a minisztérium, a képviselők és a szakma képviselői hónapokon keresztül egyeztettek, s a büntető törvénykönyv és a büntető perrendtartás tervezetéhez több mint négyszáz módosító indítványt nyújtottak be. „A reformról szóló vitát mindenképpen szeretnénk lezárni, ám szavazni csak februárban fogunk” – jelentette be Pavol Hrušovský házelnök.

Gál Gábor, a törvénytervezetek parlamenti főelőadója ezzel egyetért. Szerinte sem lehetne azonnal szavazni az egyes módosító javaslatokról és a törvény egészéről, mert az egyes bekezdések szorosan öszszefüggnek, s ha az egyik cikkelyben megváltozik valami, annak megfelelően kell pontosítani az erre hivatkozó részt is. „Úgyhogy a végső szavazásra alaposan fel kell készülni, az összes indítványt figyelmesen kell összegezni, s ez időbe telik. A büntetőjogi reform még az egészségügyinél is bonyolultabb” – magyarázta az Új Szónak az alkotmányjogi bizottság tagja.

Daniel Lipšic igazságügyi miniszter szorgalmazta, hogy a reformtörvények vezessék be az úgynevezett közügyvéd intézményét, mely felváltaná az ex offo, azaz a hivatalból kirendelt ügyvédeket; illetve ez utóbbi is megmaradna, de csak akkor rendelnének ki ex offo jogi képviselőt, ha a közügyvéd nem tudná vállalni az ügyet. Emberjogi szempontból azonban kételyek fogalmazódtak meg. Hivatalból kirendelt jogi képviselő csak a védőügyvédi hivatást szabad foglalkozásként űző személy lehet, a közügyvéd viszont állami alkalmazott lenne. A rendőr, az ügyész, a bíró egyaránt állami alkalmazott, és bár mindannyian egymástól függetlenek és munkájukat becsületesen végzik, mégiscsak az államot képviselik. Egyesek szerint nem lenne helyes, ha az ügyvéd is végső soron az állam megbízásából védené a polgárt, például a peren kívüli megegyezés során nem lenne egészséges ez a viszony. „Úgy tűnik, a közügyvédet nem szavazza meg a parlament” – árulta el lapunknak Gál Gábor. További részletek a parlament üléséről a 2. oldalon. (sz-a)

Ártatlanságot vagy bűnösséget bizonyítani?

Pozsony. Ján Drgonec szerint nem tartja tiszteletben az ártatlanság vélelmét az igazságügyi minisztérium azon módosító javaslata, hogy bizonyos bűntettek esetében a vádlottnak kell bizonyítania, legális úton jutott vagyonához. Az alkotmányjogi bizottság szerint ennek ellenkezőjéről az államnak kellene meggyőznie a bíróságot. Vagyonelkobzás csak korrupciós, kábítószeres és maffiaügyekben volna lehetséges. (SITA)