George Bush: a játszma véget ért

Készülődés az Irak elleni háborúra a skóciai Leuchars közelében levő támaszponton. Tim Bullement, a brit légierő őrnagya Tornado–F3-as vadászbombázójával ma repül el a Perzsa-öbölbe. ČTK/AP-felvételWashington. „A játszma véget ért, Szaddám Huszeint meg fogjuk állítani” – jelentette ki George Bush csütörtökön este a Fehér Házban, oldalán Colin Powell külügyminiszterrel, aki előző nap az ENSZ BT elé tárta az iraki fegyverkezésre vonatkozó amerikai bizonyítékokat. Az amerikai elnök a sajtó képviselői előtt jelezte: az USA üdvözölne és támogatna egy új BT-határozatot, ha a világszervezet vezető testülete abban egyértelművé teszi, hogy ragaszkodik követelései teljesítéséhez. (Németország, Franciaország, Oroszország, Kína és több más állam vezetői tegnap úgy reagáltak az amerikai elnök szavaira, hogy egyelőre nem tartanak szükségesnek új BT-döntést.) „A határozatok nem sokat jelentenek eltökéltség nélkül. A testületnek meg kell mutatnia, hogy a szavainak súlya van. Nem hátrálhat meg, ha követeléseivel szembeszegül és gúnyt űz belőle egy diktátor” – hangsúlyozta Bush. Leszögezte: ha az ENSZ tétlen marad, az USA egy szélesedő koalícióval összefogva fogja lefegyverezni a bagdadi rezsimet. „Az iraki elnök országát börtönné, méreggyárrá, hazafiak és másként gondolkodók kínzókamrájává változtatta. Szaddám Huszeinnek megvan az indítéka, az eszközei, az elvetemültsége és gyűlölete, hogy fenyegesse az amerikai népet” – mondta. Bush kijelentette továbbá, hogy az iraki diktátor felhatalmazta a harctéri parancsnokokat vegyi fegyver bevetésére, pedig az egész világnak azt bizonygatja, hogy nem rendelkezik ilyen fegyverrel.

Svájc befogadja Szaddám Huszeint?

Bern. A külpolitikai téren eddig messzemenően semleges, diszkrét Svájc a jelek szerint Micheline Calmy-Rey irányítása alatt az aktív békepolitika felé fordul. Az új külügyminiszter most azt vizsgáltatja, felkínálhat-e Svájc menedékjogot Szaddám Huszeinnek. Az ötlet Jean Ziegler publicistától származik: az ENSZ rendkívüli nagykövete az élelemhez való jog ügyében azt írta a Blick című bulvárlapban: „Ha meg tudnám menteni félmillió ember életét, az ördögnek is adnék menedékjogot.” Ziegler az első öbölháború idején 36 embert szabadított ki iraki túszfogságból, miután előzőleg Szaddámmal tárgyalt. Wallis kanton befogadná az iraki elnököt. (MTI)