Fico visszasírja a kommunizmust

Pozsony. „Volt értelme annak, ami 14 éve lezajlott az utcákon. E történések nélkül még mindig megosztott Európában élnénk, csupán színlelnénk a demokratikus értékeket, gazdasági elmaradottságunk tovább mélyülne, és semmi esély sem nyílna helyzetünk javulására” – mondta az államünnepen tartott tévébeszédében Rudolf Schuster államfő. Az elnök szerint ugyan sokak életszínvonala máig nem érte el az 1989-es szintet, azonban már nincs kire mutogatnunk, nincsenek külső bűnbakok, hiszen mindent, amit elértünk vagy nem értünk el, csak magunknak köszönhetjük.

A kormánykoalíció pártjai összességében pozitívan értékelik 1989. novemberének örökségét. Mikuláš Dzurinda miniszterelnök leszögezte: „Mindazok a követelések, amelyek 14 éve elhangzottak, a hétköznapok és a politikai élet mindennapjaivá váltak.” Zuzana Martináková, az SDKÚ alelnöke szerint a bársonyos forradalom az országot visszairányította a normális életbe, a normális demokráciába. Duka Zólyomi Árpád, az MKP alelnöke úgy látja, a vitathatatlan változások, a demokratikus Európához történő csatlakozás ellenére az emberek türelmetlenek. „Amiről 40 éven át lemaradtunk, azt nem hozhatjuk be 10 év alatt” – mondta.

Robert Fico, a Smer elnöke szerint 1989-ben nem a diákság és a tüntető tömeg harcolta ki a politikai fordulatot, hanem külföldről vezényelt forgatókönyv szerint zajlottak az események. Fico ugyan nem tagadta november 17. érdemeit, azonban úgy véli, az akkor kiharcolt politikai és polgárjogok mára kiüresedtek, mivel a lakosság nehéz anyagi helyzete nem engedi meg, hogy valóban élhessen lehetőségeivel. „Megnyíltunk a világ előtt, megengedtük, hogy a pénzügyi csoportok és a nagyvállalatok uralják Szlovákiát” – mondta. Fico úgy véli, 1989-ig a társadalom szolidárisabb volt, és az emberek jobban éltek. Szlovákia Kommunista Pártja szerint november 17-én nincs mit ünnepelnünk, mivel a lakosság életszínvonala 1989 óta folyamatosan csökken – közölte Dagmar Bollová, a párt alelnöke. Szerinte az a nap jelentette az akkori iskolaigazgatók végét, többek között az övét is. „Nem voltak tekintettel szakmai gyakorlatomra, elbocsátásom egyetlen oka az volt, hogy nem adtam le pártkönyvemet” – panaszolta Bollová. „A hatalmon lévő politikusoknak bocsánatot kellene kérni az elmúlt években elkövetett hibákért” – javasolta Ján Budaj, a bársonyos forradalom egykori néptribünje, hozzátéve: nálunk a demokrácia csak a szavak szintjén létezik, a polgárt pedig megrövidítették. (t, s)