EU-alkotmány: maradtak a kérdőjelek

Róma. A megvitatás alatt álló új európai alkotmánytervezet elfogadása mellett szálltak síkra az Európai Unió állam- és kormányfői szombaton. A kormányközi konferencia nyitányát jelentő, alig több mint kétórás ülésen a tizenöt jelenlegi és a tíz új tagállam, valamint a tagságra várakozó Románia, Bulgária és Törökország vezetői vettek részt. Silvio Berlusconi, az EU soros elnöki tisztét betöltő olasz miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy december végéig jóváhagyják az unió új alkotmányát.

A tanácskozáson felszólalt a magyar kormányfő, aki a nemzeti kisebbségek jogai védelmének és tiszteletben tartásának napirendre tűzését, valamint ennek az alkotmányos szerződésbe való belefoglalását javasolta. Az MTI a magyar delegációtól úgy értesült, hogy Medgyessy Péter találkozott Adrian Nastaséval, és a román miniszterelnök nem zárkózott el a kisebbségi jogokra vonatkozó javaslat támogatásától. – Nagyon nehéz küzdelem áll előttünk, hogy el tudjuk fogadtatni a nemzeti kisebbségi jogok belefoglalását az új alkotmányos szerződésébe – mondta Kovács László magyar külügyminiszter. A keresztény gyökerek „fel nem vetése” kapcsán megfogalmazott budapesti bírálatra válaszolva így felelt: azok a kérdések, amelyeket már több ország támogatott, úgy is napirendre kerülnek, így a mások által nem említett témákra kell koncentrálni.

A magyar és a szlovák delegáció is kezdeményezte, hogy az Európai Bizottságba hosszabb távon is minden állam egy szavazati joggal bíró tagot delegáljon, és megfontolásra javasolta az elnökségi rotáció rendszerét is. Medgyessy kifejtette, hogy az intézmények reformja esetén egyszerre kell biztosítani a tagállamok egyenjogúságát, az intézményi egyensúly fennmaradását, valamint a hatékony és összehangolt működést. Kiemelte: a konvent által kidolgozott tervezet jó alap, s ezért nem kell túl sok témát újratárgyalni. A kérdések többsége rendezett, viszont lehetőséget kell adni az országoknak, hogy meg tudják vitatni a számukra legfontosabb kérdéseket.

Több európai kormányfő ugyanakkor csalódottságának adott hangot a vitával kapcsolatban. José María Aznar spanyol miniszterelnök kijelentette: kormánya továbbra is ellenzi az új intézményi egyensúlyt, amelyet a kibővített EU számára irányoz elő a tervezet. Hasonlóan vélekedett Leszek Miller lengyel kormányfő, aki szerint a három évvel ezelőtti nizzai szerződés „megfelel az európai igényeknek”. Wolfgang Schüssel osztrák kancellár megerősítette, országa követeli: minden tagállamnak legyen egy szavazati joggal rendelkező biztosa. Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő annak a véleményének adott hangot, hogy a rendkívüli csúcs „nem adott hozzá semmi értékest” a vitához. Gerhard Schröder német kancellár szerint van esély arra, hogy a még nyitott kérdésekben decemberig egyetértés szülessen.

Jacques Chirac francia köztársasági elnök Európa történelmének új fejezetéről beszélt, és óva intett az alkotmánytervezet teljes újratárgyalásától. Ugyanakkor elutasította, hogy az olasz, a lengyel és a spanyol elképzeléssel szemben az alkotmány utalást tegyen Istenre, illetve a keresztény értékekre, mint az európai örökség alapvető részeire. Hozzátette: az intézményi reformról szóló megállapodásnak egyhangúnak kell lennie. A keresztény hagyomány körüli vitáról Schröder kancellár kijelentette: egy erre vonatkozó javaslat „nem fog Németország miatt megbukni”. Hasonló álláspontot hangoztatott ĺrország, Ausztria, Portugália, Szlovákia és Hollandia. Jack Straw brit külügyminiszter viszont azt mondta: a szöveg megfogalmazásán múlik, hogy ez az utalás összehozza Európát, vagy pedig megosztja.