„Fél évvel ezelőtt magántulajdonban lévő lakást vásároltam egy testvérpártól. A megbeszéléseken mindig csak egyikük jelent meg, de felmutatta testvére közjegyző által hitelesített felhatalmazását, hogy ő is beleegyezik az eladásba. A bankban, ahol a kölcsönt intéztem, és a kataszteri hivatalban is minden simán ment, egy-két hónap leforgása alatt rendeztük a papírokat, átutaltam a pénzt, bejegyeztek tulajdonosnak. A közelmúltban viszont jelentkezett nálam az egyik előző tulajdonos: az, aki a tárgyalásokon nem vett részt, és állítja, hogy ő nem egyezett bele az eladásba, a testvére kisemmizte, a meghatalmazás hamisítvány, és bíróságon megtámadja az ügyet. Nem is olyan régen a tévében egy hasonló esetről volt szó, és akkor a bírósági döntés alapján kitörölték az új tulajdonost a kataszteri jegyzékből, visszaállították az eredeti állapotot, de az nem derült ki, hogy a pórul járt új tulajdonos legalább a pénzt visszakapta-e. Nem szeretném elveszíteni a lakásomat. Hogyan védekezhetek, mihez kezdjek? Kiderülhet a közjegyző által hitelesített felhatalmazásról, hogy hamisítvány? A bíróság valóban kiutasíthat a lakásból és a kataszteri hivatalban is visszaírhatják a lakást a régi tulajdonos nevére?
Érvénytelen adásvételi szerződés
Elképzelhetőnek tartom, hogy az a meghatalmazás, amelyben az egyik társtulajdonos megbízta a testvérét, akivel ön tárgyalt a lakás eladásával, hamisítvány volt, például ha a közjegyző pecsétjét hamisították rajta. Az ilyen jellegű cselekmény csalásnak minősül, tehát bűncselekmény. Ebben az esetben az a társtulajdonos, aki vitatja a meghatalmazás valódiságát, bírósági úton bármikor megtámadhatja a szerződést, de csak az ő társtulajdoni részét érintően. Az eljárás keretén belül szakértő bevonásával egyértelműen megállapítható, hogy a dokumentum valódi vagy sem. Ha kiderül a hamisítás ténye, akkor a bíróság a Polgári Törvénykönyv 37. paragrafusa értelmében kimondja a szerződés abszolút érvénytelenségét, mert az adott társtulajdoni részt az eladó a valódi tulajdonos beleegyezése nélkül adta el. Ekkor ön sajnos nem tehet semmit, nem tudja sehogyan megvédeni a tulajdonjogát, mert a szerződés érintett része érvénytelen, olyan, mintha meg sem kötötték volna, jogilag ön soha nem vált az adott társtulajdoni rész jogos tulajdonosává. A jogerős bírósági döntés alapján pedig az adott társtulajdoni rész visszaíródik az eredeti tulajdonosra. ĺgy tehát az is előfordulhat, hogy ön és az egyik eredeti tulajdonos társtulajdonosokká válnak. A lakást azonban ekkor nem kell elhagynia, hiszen ön az egyik tulajdonosa, de megegyezésre kell jutnia a másik társtulajdonossal a további használattal kapcsolatban. Előfordulhat azonban az is, hogy az egész lakást visszaperelik öntől. Ha ugyanis az eladó, akivel tárgyaltak, anélkül ruházta át önökre a saját társtulajdoni részét, hogy azt előzőleg felajánlotta volna a megvételre a testvérének, akinek mint társtulajdonosnak elővételi joga volt, akkor fennáll a szerződés másik felének relatív érvénytelensége is. Ez annyit jelent, hogy a szerződés aláírásától számított 3 éven belül jogában áll a becsapott testvérnek megtámadni a szerződés érvényességét a testvére társtulajdonosi részét illetően is. A legroszszabb esetben tehát az egész lakás visszakerülhet az eredeti tulajdonosokhoz. Ön azonban mindkét esetben jogosult a kifizetett vételár visszatérítésére. Ha a vételár kifizetése ellenére a megvásárolt társtulajdoni rész nem került át az ön tulajdonába, vagy ha a tulajdonjogot a szerződés érvénytelenítése miatt elveszi, akkor az eladó jogtalan vagyoni előnyre tett szert az ön kárára a Polgári Törvénykönyv 451. paragrafusa értelmében, amelyet köteles visszafizetni. Ha önként nem téríti vissza a szóban forgó vételárat, akkor peres úton kell érvényt szerezni a követelésnek. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy így alakul az ügy. Elképzelhető, hogy a testvérek között csak a vételár megosztása miatt alakult ki vita. Ha ön a szerződésben foglaltak értelmében rendesen kifizette a megegyezett vételárat és a meghatalmazás szabályos volt, akkor az eladók öntől már semmit nem követelhetnek és a szerződés érvényességét sem lehet megtámadni. Ha azonban mégis a bíróság elé kerülne az eset, akkor mindenképp tanácsos felkeresnie egy ügyvédet, aki hathatósan tudja majd képviselni az ön érdekeit.
Gulyás Éva ügyvéd,a CLA, Kalligram alapítvány jogelemző csoportjának munkatársa
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2016. 10.26.
Őrizetben az afgán „Mona Lisa”
2012. 12.01.
Most elmarad a durva gázáremelés
2011. 12.12.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.