Elégtelen brüsszeli osztályzat

Játékbolt Gázában. A bokszkesztyűs Szaddám- és Bush-figura jól megfér a kirakatban a műanyag dínóval és a plüssnyuszival. (TASR/AP-fotó) Szlovákia a többi társult taghoz viszonyítva lemaradt az uniós alapok kiaknázása terén – közölte tegnapi brüsszeli tájékoztatóján Günter Verheugen, az EU bővítési és Michel Barnier, az EU régiófejlesztési főbiztosa. Brüsszel egyetlen leendő tag mostani felkészültségével sem maradéktalanul elégedett, azonban Lettország és Szlovákia esetében kimondottan nyugtalanságának adott hangot. Az országértékelések azt térképezték fel, hogy az érintettek milyen hatékonysággal képesek az elmaradott térségek felemelését szolgáló uniós strukturális és kohéziós alapokból meríteni. Günter Verheugen arra figyelmeztetett, hogy ha az Európai Unió új tagjai időben nem készülnek fel a kihívásokra, akkor nem kapják meg a teljes, őket eredetileg megillető pénzügyi forrásokat. Ez azt jelenti, ha 2003. december 31-ig nem történik meg a 10 társult országban a teljes jogharmonizáció, akkor 2004 januárjától nem jogosultak az uniós pénzeszközök felhasználására. A főbiztos a nyomaték kedvéért hozzátette: „Már nincs mód semminemű késlekedésre.” Ez különösen a sereghajtó Szlovákia számára igaz, mivel a rólunk szóló jelentés megállapítja: „További rendkívüli erőfeszítésekre van szükség.” A dokumentum Szlovákia kapcsán egész sor hiányosságot fedezett fel, például külön rámutat a projektumok társfinanszírozásának megoldatlanságára, az egyes minisztériumok közötti munkamegosztás szervezetlenségére, továbbá a magasan képzett uniós szakember hiányára.

A brüsszeli értékelés jogosságát alátámasztja, hogy a PHARE előcsatlakozási alap 2001-es keretét 2003. június 30-ig csupán 14,6 százalékig merítettük ki, márpedig a végső határidő november 30. A rossz teljesítés mögött többnyire a hiányosan kidolgozott projektumok, a későn meghozott adminisztratív döntések, a tisztázatlan tulajdonjogok, a nem kellő társfinanszírozás áll. Például a 2,4 millió eurós támogatást feltételező rozsnyói ipari park azért nem valósult meg, mert nem sikerült megoldani az érintett földterület tulajdonjogi helyzetét. Márpedig rövid távon éppen a PHARE, az ISPA és a SAPARD előcsatlakozási alap megfelelő kiaknázásán lesz a hangsúly, mivel 2004-ben ezek az alapok több pénzt kínálnak, mint a strukturális és a kohéziós alapok.

A Dzurinda-kabinet vélekedése szerint az EU-értékelés sok igazságot tartalmaz, ám nem a legfrissebb, hanem a mintegy 2 hónappal ezelőtti állapotból indul ki. Például Ivan Mikloš pénzügyminiszter közölte, hogy az uniós projektumok társfinanszírozásának kérdése már megoldódott, az erről szóló jelentést Csáky Pál miniszterelnök-helyettessel augusztus derekáig terjeszti elő. Emellett a kabinet kidolgozta és éppen tegnap megtárgyalta Szlovákia 2006-ig szóló előcsatlakozási gazdasági programját, amely egyben az euró bevezetésének egyfajta menetrendjét is jelenti. Az uniós alapokkal foglalkozó szakemberek állományát is folyamatosan feltöltik; míg június végén 474-en foglalkoztak ezzel a kérdéskörrel, ami 65 százalékos teljesítést jelent, addig az év végéig már 724 hivatalnok lesz. Emellett a kormány éppen tegnap tárgyalt az EU-konform közbeszerzési törvény tervezetéről, amely várhatóan 2004-től teljesen összhangban lesz az uniós szabályokkal. Végezetül a kabinet elfogadta a földművelésügyi minisztérium által beterjesztett, 2006-ig szóló Nemzeti Vidékfejlesztési Tervet, amely feltétele az uniós vidékfejlesztési források merítésének. Az agrártárca 2004–2006-ban 352,3 millió eurós brüsszeli pénzforrással számol, s ehhez a társfinanszírozás keretében további 103 millió euró hazai pénzinjekció társulna, ami együttesen mintegy 19 milliárd koronának felel meg. Csáky Pál szerint azokat a hiányosságokat, melyekre az Európai Bizottság Szlovákia felkészültségével kapcsolatban mutatott rá, az ország októberig orvosolni fogja. Az integrációért felelős miniszterelnök-helyettes szerint a kormány mindent megtesz azért, hogy az Európai Bizottság november 5-én megjelenő következő hivatalos értékelése pozitív legyen. Az uniós jelentés visszhangjait az 5. oldalon közöljük. (t, s, shz)

Javításra váró területek Brüsszel szerint

A közbeszerzési törvény

A szaktárcák munkájának összehangolása

A pénzeszközök menedzselése és ellenőrzése

A könyvviteli rendszerek tevékenysége

Uniós szakértők kiképzése a strukturális alapok kezelésére

Fejlesztési programok kidolgozása

Meghatározó gazdasági és szociális szereplők közötti partnerség

A tervezetek társfinanszírozása és megvalósításuk követése