Egy mítosz vége

A „szépséges fehér madárként” becézett Concorde, a szuperszonikus gépcsoda tegnap szállt fel utoljára Párizsban. New Yorkból visszatérőben ma 17 óra 45 perckor utolsó ízben landol a Roissy repülőtéren. A 34 éve „technológiai hőskölteményként” megalkotott francia-brit szupergép 27 évi aktív szolgálat után utód nélkül vonul nyugdíjba.Reuters felvételPárizs. Az Air France kivonja forgalomból Concorde-jait, az öt zászlóshajójából kettő külföldre kerül, Németországba és az USA-ba, hármat hazai földön állítanak ki. A Concorde a francia nemzeti legendárium részévé vált, a hangsebességet kétszeresen meghaladó (2300 km/óra) teljesítményét nem sikerült felülmúlni, kivételesen elegáns külsejével sem vetekedhetnek a konkurensek. Az Air France és a British Airways közös vállalkozásában üzemeltetett járatokon majd három évtized alatt több mint négymillió utas kelt át az Atlanti óceánon. A luxusgép az üzleti, művészeti és politikusvilág kedvence lett. Rentábilis azonban sohasem volt. Történetének utolsó évében egy retúrjegy ára 8726 eurót tett ki. Sorsa már akkor megpecsételődött, amikor 1976-ban, három évvel az első olajválság után először állították kereskedelmi forgalomba. A 100 utas befogadására képes madárcsőrű gép 80 tonna kerozint fogyaszt annyit mint egy négyszer enynyi utast befogadó Boeing 747-es. Igaz, hogy a Párizs-New York, London-New York útvonalon 3 óra 45 perc alatt végigszárnyal, s a 7 és fél órát „döcögő” Boeingok nem vehetik fel vele a versenyt, de sem Rómából, sem Frankfurtból nem tudja elérni Amerikát. A Concorde pályafutására egyetlen súlyos, ám végzetes árnyék vetült. 2000. július 25-én a Charles de Gaulle légikikötőben felszállás közben egy másik gépről levált fémlemezre gurult rá, amely az üzemanyagtartályra felcsapódva láncreakciót váltott ki, a gép motorja a levegőben kigyulladt, 113 ember vesztette életét. (MTI)