Egész nap a nyugdíjreformról vitáztak

Pozsony. Januártól várhatóan kezdődhet a nyugdíjreform megvalósítása, a parlamentben tegnap lapzártánk után volt a végszavazás a szociális biztosításról szóló törvényről, mely létrehozza az új nyugdíjrendszer első, felosztó-kirovó elven működő pillérét. A törvény a nyugdíjbiztosítás mellett szabályozza a beteg-, a baleset- és a munkanélküliségi biztosítást is. A képviselők közül többen kifogásolták, hogy nem tárgyalhatják egyszerre a nyugdíjreform egészét, felrótták, hogy késik a második és harmadik pillért meghatározó jogszabályok beterjesztése. Ľudovít Kaník, szociális miniszter előterjesztőként jelezte, hogy a tervezetek nemsokára elkészülnek. Az öregségi nyugdíj kiszámításánál az eddigi szolidáris modellt a befizetett nyugdíjjárulékon alapuló rendszer váltja fel, vagyis a leendő nyugdíjas járadékának nagyságát az élete során befizetett összeg határozza meg. Ennek köszönhetően a nyugdíjak jelentős mértékben differenciálódnak, ami az alacsony jövedelmű réteget hátrányosan érinti majd. Megszűnik a minimális nyugdíj, amely jelenleg a létminimum 1,1-szerese. A képviselők várhatóan hároméves átmeneti időszakot hagynak jóvá, a 2004 és 2007 közötti időszakban nyugdíjba vonuló kiskeresetűek nyugdíjkiegészítést kapnak. Ugyanebben az időszakban a magas keresetűek nyugdíját arányosan csökkentik. A nyugdíjkorhatár fokozatosan 62 évre emelkedik. Lehetővé válik a korkedvezményes nyugdíj, ennek feltétele, hogy az illető legalább tíz évig fizesse a biztosítást és nyugdíjának meghatározott összege elérje a minimálbér 1,2-szeresét. Az idő előtti nyugdíjaztatás azonban minden hónappal 0,5 százalékkal csökkenti a nyugdíj összegét, vagyis aki 61 éves korában vonul nyugdíjba, 6 százalékkal alacsonyabb nyugdíjat kap majd. Eva Černá (ANO) javasolta, hogy azok, akik nem sokkal a nyugdíjkorhatár elérése előtt válnak munkanélkülivé, és előtte legalább 7 évig folyamatosan fizették a munkanélküli biztosítást, 12 hónapot a 0,5 százalékos csökkentés nélkül számítsanak le a nyugdíjkorhatárból. Változik a betegbiztosítás rendszere is, a betegség első tíz napjában a munkaadó fizeti majd a táppénzt. Ennek a rendelkezésnek köszönhetően 3 százalékkal csökken az alkalmazottak után fizetett járulék, ami a szociális tárca szerint tovább csökkentheti a munkanélküliséget. A képviselők várhatóan elfogadják Bauer Edit (MKP) javaslatát, mely szerint a bruttó bér 18 százalékáról 25-re emelkedik a beteg által az első három nap során kapott táppénz összege. A negyedik naptól a bér 55 százaléka jár majd, a táppénzt a 11. naptól a Szociális Biztosító folyósítja. Az ellenzéki felszólalók szociális érzéketlenséggel vádolták a kormányt, a jóváhagyottnál magasabb táppénzt követelve az első három napra is. Kaník szerint az alkalmazottak ennél magasabb bérpótlékban is megegyezhetnek a munkaadóval, a betegpénz összege akár a bruttó bér 80 százalékát is elérheti az első tíz napban.

Megszűnik az anyasági segély felső határát érintő korlátozás, és változik a kiszámításának módszere is: a hat hónapig járó juttatás a bruttó bér 55 százaléka lesz. Az egyedülálló vagy kettes ikreknek, illetve ennél több gyermeknek életet adó anyák esetében az anyasági segély 37 hétig jár. A munkanélküli segélyezés biztosításra módosul, melynek folyósítása a januártól megszűnő munkaügyi hivatal helyett a Szociális Biztosító feladata lesz. A segély hat hónapig jár majd, összege a megelőző időszakban elért bruttó bér 50 százaléka lesz. A munkanélküli akkor válik jogosulttá a segélyre, ha elbocsátását megelőző négy évben legalább három évig fizette a biztosítást.