Dzurinda: elvből elfogadhatatlan

„A magyar jogszabály – az általam ismert módosítástervezet elfogadása esetén is – legalább 15 pontban diszkriminatív, illetve más ország területén hatályos rendelkezéseket tartalmaz. Alapvetően és elvből elfogadhatatlan számunkra” – mondta a miniszterelnök, aki többször hangsúlyozta: csak az alkotmányosságot védelmezi. A kormányfő kedden átadta magyar partnerének a szlovák fél kifogásait tartalmazó dokumentumot. „A törvény megváltoztatása a magyar parlament hatáskörében van – szögezte le Dzurinda –, de ha továbbra is maradnak a diszkriminatív és más ország területeire érvényes rendelkezései, akkor a kabinet azokat belső rendelkezésekkel hatástalanítja Szlovákiában”. A kormányfő nem pontosította, milyen lépésekre gondol, de szerinte első lépésként a módosított státustörvény kapcsán a kormánykoalíción belül kell közös álláspontot kialakítani. Dzurinda a kedvezménytörvényt kizárólag Magyarország belügyének tartja. Nem zárkózik el a Szlovákiában élő magyar kisebbség kulturális és oktatási intézményeinek támogatásától, ezt azonban csak a két ország között érvényben lévő alapszerződés keretében tartja elképzelhetőnek. A kormányfő nagyra értékelte a Magyar Koalíció Pártjának közvetítését, cáfolta viszont, hogy a törvény egészéről sikerült volna megegyeznie Bugár Bélával. Megerősítette, érvényes a kompromisszum, mely szerint az oktatási-nevelési támogatást megkaphatják szlovákiai intézmények és szervezetek, de ehhez szerinte nincs szükség speciális törvényre, a támogatást meg lehet oldani az alapszerződés keretén belül. „Bugár Bélát két órával Budapestre indulásom előtt tájékoztattam az álláspontomról a státustörvénnyel kapcsolatban” – hangsúlyozta Dzurinda.

Az MKP elnöke szerint a kormányfő csak általánosságokban ismertette vele álláspontját. Bugár nyilatkozata szerint született egy megállapodás közte és a kormányfő között, melyet most Dzurinda megszegett. Erre épült ugyanis a kedvezménytörvény MKP által javasolt módosítása. „Megállapodtunk, hogy a kedvezménytörvényben meghatározott oktatási-nevelési támogatást Szlovákiában szervezetek kaphatják meg, ezt az egyezséget a kormányfő megszegte azzal, hogy végül erről nem kötött különmegállapodást magyar partnerével” – magyarázta lapunknak Bugár.

Dzurinda szerint a kedvezménytörvény módosított változata is gondokat okoz az európai szerveknek. A kormányfő ezzel cáfolta Csáky Pál szavait, aki szerint az EU képviselői számára elfogadható lesz a módosított jogszabály, és az Európai Bizottság kedvezően vélekedik a tervezetről. „A miniszterelnök-helyettes úrnak nem lehetnek ilyen információi” – állítja Dzurinda. Csáky erre megkeresésünkre azt válaszolta: „Kitartok minden kijelentésem mellett.” A kormány alelnöke szerint Dzurinda a kabinet ülésén a sajtótájékoztatón elhangzottaknál lényegesen árnyaltabban fogalmazott a státustörvényről, sőt felvázolt bizonyos megoldási lehetőséget is. Csáky azt már nem árulta el, milyen megoldási lehetőségekről van szó. A kormányalelnök megerősítette korábbi véleményét, hogy a státustörvény nem diszkriminálja Szlovákia állampolgárait nemzetiségi alapon. Bírálta Dzurinda keddi magatartását, mert nem méltányolta Medgyessy Péter kompromisszumkereső szándékát.

A szlovák és magyar kormányfő a közeljövőben két alkalommal is találkozik: először vasárnap Budapesten, amikor a visegrádi országok kormányfői a közös árvízvédelmi feladatokat vitatják meg, majd egy héttel később a Szlovákiában sorra kerülő V4-ek kormányfői találkozóján. Dzurinda szerint ezeken a találkozókon a státustörvényről is újabb egyeztetésekre kerülhet sor. (lpj, gyor)

Pozsony legfőbb kifogásai – tizenöt pontban

A Dzurinda-kabinet tegnap 15 pontban hozta nyilvánosságra a kedvezménytörvény módosított változatával szembeni kifogásait, amelyeket a szlovák kormányfő kedden átadott Medgyessy Péter magyar miniszterelnöknek. Ezek szerint Pozsony számára csakis az fogadható el, ha a jogszabály tételesen kimondja, hogy a felsorolt támogatások és előnyök kizárólag Magyarországon vehetők igénybe. A Magyar Köztársaság szlovákiai külképviseletei csak kivételes esetekben kérhetnének igazoló dokumentumot Szlovákia állampolgárának nemzetiségi hovatartozásáról. Szlovák vélemény szerint ugyancsak rögzíteni kellene azt a rendelkezést is, hogy az adott ország kisebbségének reprezentatív szervezetei semmilyen formában sem vehetnek részt a magyarigazolványért folyamodó kérvények ügyintézésének megkönnyítésében, s a magyar külügyminisztérium nem készíthet listát a szomszédos országok ajánlószervezeteiről. Pozsony álláspontja alapján arról is rendelkezni kellene, hogy a magyarigazolvány csak az anyaországban érvényes, s a nem magyar nemzetiségű külföldi állampolgárok nem kaphatnak hozzátartozói igazolványt. Oktatási támogatást kizárólag a művelődési intézményeknek folyósíthatnak, éspedig annak a szomszédos országnak az előzetes beleegyezésével, ahol tevékenykednek. Törlésre javasolja a szlovák állásfoglalás a határon átívelő regionális együttműködés és a falusi turizmus támogatásáról rendelkező cikkelyeket, mert ezek nem függnek össze a nemzeti és a kulturális azonosságtudat megőr-zésével. Pozsony úgy véli, hogy pedagógus- és diákigazolványra csak azok lennének jogosultak, akik a magyar nyelvvel és kultúrával összefüggő tantárgyakat oktatnak, illetve tanulnak, éspedig függetlenül nemzetiségüktől.