Drága a diákélet Szlovákiában

Pozsony. A hivatalos felmérések szerint az egyetemisták – ha állandó lakhelyükön található felsőoktatási intézményt látogatnak – havi tanulmányi költségei átlagosan mintegy 3000 koronát tesznek ki. A lakóhelyükön kívül felsőfokú tanulmányokat folytatóknak 1000 koronával magasabbak a költségeik. A valóságban vélhetőleg még ennél is sokkal drágább a diákok élete. Vegyük sorra, mi mindenre és főként mennyit költ egy egyetemista jelenleg. A nap mint nap utazni kényszerülő hallgatók számára óriási terhet jelent a mintegy 15%-os autóbuszjegyár-emelés. A havi diákbérletek ára az autóbuszokon drasztikusan, 130%-kal nőtt. A hamarosan kezdődő nyári szemeszterben az egyetemi menzákon hozzávetőleg 6–15 koronával emelkedik az ebéd ára, mely így átlagosan a 60 koronát is elérheti. Ehhez az összeghez az állam csak 17 koronával járul hozzá. Nagy valószínűséggel ez az összeg a jövőben sem fog változni, így tehát az egyetemek étkezdéiben fogyasztható ételek előállítási költségeinek emelkedését, valamint a mindennel összefüggő infláció mértékét a hallgató a saját zsebén érzi majd. Éppen ezért sokak számára marad a kevésbé drága és sokkal egészségtelenebb száraz koszt. Sajnos, számítani lehet a kollégiumi árak növekedésére is, annak ellenére, hogy a kollégiumok a közelmúltban már mintegy 20%-kal emelték áraikat. A hallgatók idén az eddigi kollégiumi díjaknak (a diákszálló színvonalához mérten 250 és 1000 korona közti összeg, átlagosan 500–600 korona) akár egyharmadával is többet kényszerülnek fizetni a sok esetben kopottas fekhelyért. Az állami hozzájárulás egyénenként nem túl jelentős, mindösszesen 450 korona. A szállásdíjról, így tehát emeléséről is egyébként az egyes egyetemi tanácsok döntenek. A kassai kollégiumi helyzetről a 4. oldalon számolunk be. Ha az állam a jövőben sem fog megfelelő anyagi hátteret biztosítani az oktatásügy számára, ha nem könnyít a hallgatók súlyos anyagi terhein, félő, hogy tovább mélyül majd a szakadék a társadalom módosabb és szegényebb rétege közt, mely hosszabb távon a szociálisan kedvezőtlen helyzetű fiatalokat teljesen elzárhatja a továbbtanulás lehetőségétől.

Idén több jut szociális ösztöndíjakra

Pozsony. A sok negatívum közt talán csak a szociális ösztöndíjakról szóló rendelet tervezett, tavasszal várható módosítása jelentheti az egyedüli pozitívumot. Az állam tavaly csupán százmilliót különített el szociális ösztöndíjakra, 2003-ban már 400 millió korona a központilag előirányzott összeg. A hatályos rendelet értelmében a hallgató havi 2000 korona szociális ösztöndíjra jogosult, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem havonta nem haladja meg a 2700 koronát. Ha ez az összeg eléri a 3200 koronát, már csak legfeljebb havi 1500 korona szociális ösztöndíjat kaphat a rászoruló. Ha a családban 3200 és 3700 közötti a havi jövedelem egyénenként, akkor legfeljebb 800 koronányi szociális juttatásra számíthat a kérelmező egyetemista. Szigeti László oktatásügyi államtitkár elmondta, hogy a vonatkozó rendelet tervezett módosítása során vélhetőleg lejjebb szállítják a jogosultsági szintet és az ösztöndíjak összegét is emelik. Ezáltal többen kaphatnának és az eddigieknél magasabb összegű szociális ösztöndíjat. (ervé)